emailvision.org

A magas vérnyomás vagy magas vérnyomás nemcsak a szervezet egészét támadja meg, hanem a tüdőt is érintheti. Ezt a betegséget pulmonalis vagy pulmonalis hipertónia néven ismerik. Bár ritka, ezt az állapotot nem szabad félvállról venni. Ha nem kap megfelelő kezelést, nagy a kockázata a betegség különféle szövődményeinek. Tehát mi az a pulmonális hipertónia?

Mi az a pulmonális hipertónia?

A pulmonális hipertónia vagy pulmonális hipertónia a magas vérnyomás egy fajtája, amely kifejezetten a tüdő artériáit (tüdőartériákat) és a szív jobb kamráját érinti.

Ez az állapot akkor fordul elő, ha a pulmonalis artériákban túl magas a vérnyomás. A pulmonalis artériák olyan vérerek, amelyek oxigénszegény és szén-dioxidban gazdag vért szállítanak a szív jobb kamrájából a tüdőbe.

Ez a vérnyomás-emelkedés a tüdőartériák károsodása miatt következik be, ami miatt a tüdőartériák beszűkülnek és megmerevednek, így a szív jobb kamrája megfeszül, és keményebben kell dolgoznia, hogy vért pumpáljon a tüdőbe. Idővel ez az állapot a szívizom gyengülését okozhatja, és szívelégtelenséghez vezethet.

A pulmonális hipertónia és a szisztémás hipertónia közötti különbség

A pulmonális hipertónia különbözik a szokásos magas vérnyomástól, más néven szisztémás hipertóniától. A Yogyakarta Sardjito Kórház kardiológusa és pulmonális hipertóniás specialistája, dr. Lucia Kris Dinarti, Sp.PD, Sp.JP elmondta, hogy a szisztémás magas vérnyomás inkább a szív bal kamrájához kapcsolódik, míg a pulmonalis hipertónia a szív jobb kamrájában fordul elő.

Az American Heart Association szerint a tüdőben a vérnyomás alacsonyabb, mint a szisztémás vérnyomás. A normál szisztémás vérnyomás 90/60 Hgmm – 120/80 Hgmm, míg a tüdő normál vérnyomása nyugalmi állapotban 8-20 Hgmm között van.

Melyek a pulmonalis hipertónia jelei és tünetei?

Általánosságban elmondható, hogy a hétköznapi magas vérnyomás és a pulmonális hipertónia tünetei eltérőek. A dr. Lucia Kris, a pulmonalis hipertónia tünetei nagyobb valószínűséggel vezetnek légzési problémákhoz.

A tevékenység során fellépő légszomj vagy szédülés korai tünetek, amelyek általában megjelennek. A szívverés is felgyorsulhat (palpitáció). Idővel más tünetek jelentkeznek enyhe aktivitással vagy akár nyugalomban is. Egyéb tünetek a következők:

• Duzzanat a lábfejben és a bokában.
• Az ajkak vagy a bőr kékes elszíneződése (cianózis).
• Mellkasi fájdalom, amely nyomásnak tűnik, általában elöl.
• Szédülés vagy akár ájulás.
• Fáradtság.
• A gyomor méretének növekedése.
• Gyenge test.

„Nem könnyű felismerni a pulmonalis hypertonia jeleit, mert a tünetek nem tipikusak és hasonlóak más betegségekhez. Még a gyermekeket is gyakran rosszul diagnosztizálják tbc-vel. Sőt, valójában pulmonális hipertónia lehet” – mondta dr. Lucia Kris, aki szintén szorosan együttműködik az Indonéz Pulmonális Hypertonia Alapítvánnyal (YHPI).

A fent említetteken kívül más tünetek és jelek is jelentkezhetnek. Ha aggályai vannak a betegség tüneteivel kapcsolatban, forduljon orvosához.

Mi okozza a pulmonális hipertóniát?

A pulmonális hipertóniát a pulmonalis artériák elzáródása vagy szűkülete okozza. Valójában az állapot oka soha nem világos. Két olyan tényező van azonban, amelyek miatt általában tüdőhipertónia alakul ki, nevezetesen a genetika vagy az öröklődés, valamint bizonyos egészségügyi állapotok.

Számos egészségügyi állapot vagy betegség okozhat pulmonális hipertóniát, nevezetesen:

• Tüdőbetegségek, például emfizéma, krónikus hörghurut, tüdőfibrózis vagy tüdőembólia.
• Vesebetegség.
• Krónikus veseelégtelenség.
• Veleszületett szívhibák vagy a pulmonalis artériák beszűkülése, amelyek születéskor jelen vannak.
• Pangásos szívelégtelenség ill pangásos szívelégtelenség (CHF).
• Bal szívbetegség, például bal szívelégtelenség, ischaemiás szívbetegség vagy szívbillentyű-betegség, például aorta szűkület és mitrális billentyű betegség.
• HIV.
• Májbetegség, például cirrhosis.
• Autoimmun betegségek, például lupus, scleroderma, ízületi gyulladás vagy rheumatoid arthritis és mások.
• Alvási apnoe.
• Anyagcserezavarok, például pajzsmirigy-rendellenességek vagy Gaucher-kór.
• Szarkoidózis.
• Parazita fertőzések, például schistosomiasis vagy echinococcus, amelyek a galandféreg fajtái.
• Daganatok a tüdőben.

Rizikó faktorok

A pulmonális hipertónia olyan egészségügyi állapot, amely szinte bárkivel előfordulhat. A genetikán és bizonyos egészségügyi állapotokon kívül azonban számos egyéb tényező is növelheti a betegség kialakulásának kockázatát.

• Az életkor növekedése

Bár bárki elszenvedheti a pulmonalis hipertóniát, általában 30-60 év közöttieknél diagnosztizálják.

• Nem

A pulmonális hipertónia gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál. Ez ugyanaz, mint a szívelégtelenség, amely gyakoribb a nőknél.

• Felvidéken élni

Ha sok éven át nagy magasságban él, hajlamosíthat a betegségre.

• Elhízás vagy túlsúly

Az elhízás vagy túlsúly növelheti a pulmonális hipertónia kialakulásának kockázatát.

• Bizonyos gyógyszerek fogyasztása

Egyes gyógyszerek hatással lehetnek, például a fogyókúrás szerek (fenfluramin és dexfenfluramin), a rák elleni kemoterápiás gyógyszerek (dazatinib, mitomicin C és ciklofoszfamid) vagy antidepresszánsok, szelektív szerotonin-visszavétel-gátlók (SSRI-k).

• Egészségtelen szokások vagy életmód

Egyes szokások növelhetik a pulmonális hipertónia kockázatát, mint például az illegális kábítószerek (kokain és metamfetamin) használata és a dohányzás.

Melyek a pulmonális hipertónia típusai?

Az ok alapján a pulmonális hipertóniát több típusra osztják. Az alábbiakban a pulmonalis hypertonia típusainak szabvány szerinti felosztását mutatjuk be Az Egészségügyi Világszervezet (KI):

1. csoport

Az 1-es típusú pulmonális hipertónia általában az érrendszeri problémákkal jár. Az 1. csoportban a pulmonális hipertónia okai a következők:

• Az ok nem egyértelmű, vagy idiopátiás pulmonális hipertóniának nevezik. Ezt az állapotot azonban általában genetika vagy ugyanazon betegség öröklődése okozza.
• Illegális drogok, például metamfetamin használata.
• Veleszületett szívhibák (veleszületett szívbetegség).
• Egyéb állapotok, például autoimmun betegségek (szkleroderma és lupus), HIV-fertőzés vagy krónikus májbetegség (cirrhosis).

2. csoport

A 2. csoportba tartozó pulmonális hipertónia okai a szívbetegségekhez kapcsolódnak, különösen azokhoz, amelyek a szív bal oldalát támadják, mint például:

• A szívbillentyűk betegségei, például a mitrális vagy aortabillentyűk.
• Működési zavar a szív bal alsó részén (bal kamra).
• Hosszú távú magas vérnyomás.

3. csoport

A 3. csoportba tartozó pulmonális hipertónia okai olyan állapotokhoz kapcsolódnak, amelyek a tüdőt támadják, mint például:

• Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)
• Tüdőtágulás
• Tüdő-fibrózis
• Alvási zavarok vagy alvási apnoe
• Túl hosszú egy bizonyos fennsíkon vagy magasságban

4. csoport

A 4-es csoportba tartozó pulmonális hipertónia oka a véralvadási betegséggel jár. Legyen szó generalizált vérrögről vagy olyan vérrögről, amely csak a tüdőben fordul elő (tüdőembólia).

5. csoport

Az 5. csoportba tartozó pulmonális hipertóniát gyakran bizonyos egészségügyi problémák váltják ki. Sajnos eddig nem tudni biztosan, hogy az alábbi különféle egészségügyi problémák miért okozhatnak pulmonális hipertóniát.

• Vérbetegségek polycythemia vera és esszenciális trombocitémia.
• Szisztémás rendellenességek, például szarkoidózis és vasculitis.
• Anyagcserezavarok, például pajzsmirigy- és glikogénraktározási betegségek.
• Vesebetegség.
• A tüdőartériát nyomó daganat.

Eisenmenger szindróma

Az Eisenmenger-szindróma a veleszületett szívbetegség egy fajtája, és pulmonális hipertóniához vezethet. Ez az állapot általában azért fordul elő, mert a szív két kamrája között van egy lyuk, amelyet kamrai septum defektusnak neveznek.

Hogyan lehet diagnosztizálni a pulmonális hipertóniát?

A pulmonális hipertónia korai stádiumában nehéz diagnosztizálni, mert gyakran nem derül ki a rutin fizikális vizsgálat során. Még ha a betegség előrehalad, a jelek és tünetek hasonlóak más szív- és tüdőbetegségek tüneteihez.

Kezelőorvosa számos vizsgálatot fog végezni a megfelelő diagnózis felállítása érdekében, ha pulmonális hipertónia gyanúja merül fel. Ezek a tesztek a következőket tartalmazzák:

• Vérvizsgálat.
• Jobb szív katéterezése.
• Mellkas röntgen.
• A mellkas CT-vizsgálata.
• Echokardiográfia.
• Elektrokardiográfia (EKG).
• Tüdőfunkciós vizsgálatok.
• Tüdővizsgálat.
• Pulmonalis arteriogram.
• A teszt hat percig tart.
• Alvási szokások kutatása.

Milyen kezelési lehetőségek vannak a pulmonális hipertónia kezelésére?

Prof. Dr. dr. Bambang Budi Siswanto, Sp.JP(K), FAsCC, FAPSC, FACC., a Harapan Kita Kórház pulmonális hipertónia szakértője szerint a pulmonális hipertónia olyan betegség, amely nem gyógyítható teljesen. Főleg, ha elég súlyos szakaszba lépett.

„Ez a betegség nem önálló állapot, hanem egy adott betegség következménye. Ezért a kezelésnek átfogónak kell lennie, nem csak a pulmonalis hypertoniát kezelheti” – mondta Prof. Bambang Budi.

Az orvosok által a pulmonális hipertóniában szenvedő betegek kezelésének célja a tünetek súlyosságának csökkentése, állapotuk stabilitása, a várható élettartam meghosszabbítása. A kezelés minden egyes személynél eltérő, az állapotától függően.

A megfelelő kezelés érdekében forduljon orvoshoz. Íme néhány kezelés, amelyet orvosa adhat Önnek:

• Gyógyszerek, nevezetesen véralvadásgátló szerek, például warfarin, értágító szerek, amelyek segítik az erek fellazítását, beleértve más magas vérnyomás elleni gyógyszereket, mint pl. kalciumcsatorna-blokkolók és diuretikumok.
• Terápia, például oxigénterápia.
• Pulmonális endarterectomia műtét.
• Egyéb eljárások, például pitvari septostomia vagy ballonos pulmonalis angioplasztika (BPA).
• Tüdő- vagy szívátültetés.

Egészséges életmód

A várható élettartam meghosszabbítása érdekében a pulmonális hipertóniás betegeknek az orvosi kezelésen kívül más dolgokat is alkalmazniuk kell, beleértve az egészséges életmódot is. Az is fontos, hogy megelőzze a pulmonalis hipertónia súlyosbodását, amely egyéb magas vérnyomás szövődményekhez vezet.

• Bőséges pihenés.
• Legyen aktív, amennyire csak lehetséges.
• Ne dohányozz.
• Késleltesse a terhességet, és ne használjon fogamzásgátlót.
• Kerülje az utazást vagy az ottani életet.
• Kerülje el azokat a dolgokat, amelyek túlzottan csökkenthetik a vérnyomást, beleértve a hosszan tartó fürdőzést a pezsgőfürdőben vagy a szaunában.
• Kerülje a nehéz tárgyak vagy súlyok emelését.
• Keressen egészséges módszereket a stressz csökkentésére, mint például a jóga, a meditáció, a zenehallgatás vagy a hobbi.
• Kövesse a magas vérnyomás étrendjét és tartsa fenn az egészséges testsúlyt.