Syringoma: tünetek, okok és kezelés |
A szem alatti kis csomó megjelenését egy jóindulatú daganat, az úgynevezett syringoma okozhatja. Veszélyes és hogyan lehet megszabadulni tőle? Tekintse meg a következő áttekintést.
Mi az a syringoma?
A syringoma egy kis jóindulatú daganat, amely nem rákos, így ez az állapot általában ártalmatlan, mert nem fejlődik rákká.
A túlműködő verejtékmirigyek kis, sűrű dudorokat okozhatnak a bőr felszínén. A dudorok leggyakrabban a szemhéj környékén láthatók.
A csomók azonban az arc más részein, a hónaljban, a nyakon, a hason, a köldökben és a mellkas felső részén is megjelenhetnek. A nemi szervek környékén csomók jelenhetnek meg, bár kevésbé gyakoriak.
A legtöbb esetben a syringomát általában magára hagyják, mert nem veszélyes.
Ha a jóindulatú daganat miatt kialakult csomó zavaró megjelenést kölcsönöz, akkor az olyan kezelések, mint a lézerterápia, dermabrázió vagy elektrosebészet elég hatékonyak az eltávolításához.
Bár a kezelés viszonylag egyszerű, a hegszövetek és csomók későbbi életében újra megjelenhetnek.
Mennyire gyakori ez az állapot?
A syringoma gyakoribb a nőknél, először pubertáskor jelenik meg. Azonban lehetséges, hogy ez az állapot bármely életkorban előfordulhat.
A DermNet NZ szerint a hirtelen növekvő eruptív syringomák nagyobb valószínűséggel fordulnak elő ázsiai vagy sötét bőrű embereknél.
A syringoma jelei és tünetei
A syringoma egy jóindulatú daganat, amely a verejtékmirigyek (eccrine mirigyek) csatornáiból nő. Ezek a daganatok általában a bőr középső vagy mélyebb rétegeiben helyezkednek el.
Ezt az állapotot több kis bőrszínű dudor jellemzi, amelyek mérete 1-3 mm. Egyes embereknél a dudorok sárgák, barnák, rózsaszínűek vagy szürkék lehetnek.
A syringoma tünetei hasonlóak a bőrön lévő egyéb apró dudorokhoz, például miliákhoz vagy pattanásokhoz.
A leggyakoribb hely a szem környéke. A syringoma a test más részein is kialakulhat, például a nyakban, a hónaljban, a hasban és a nemi szervek területén.
A legtöbb syringoma tünetmentes, és nem fejlődik rákká.
Néhány ember fájdalmat és viszketést tapasztalhat izzadáskor. Ha aggódik ezektől a tünetektől, azonnal forduljon orvosához.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha a syringoma jelei vagy tünetei vannak, vagy bármilyen különleges aggálya van, a legjobb, ha beszél orvosával.
Bár ez az állapot gyakran nem súlyos állapot, kezelőorvosa segíthet megtalálni a legjobb megoldást az Ön állapotára.
A syringoma okai és kockázati tényezői
A syringoma akkor alakul ki, amikor a bőr legkülső rétegében lévő verejtékcsatorna sejtjei túlreagálnak. Ez daganatok vagy kóros szövetek növekedését váltja ki.
Ezenkívül bizonyos körülmények túlzott izzadást okozhatnak, ami nagyobb kockázatot jelenthet a syringoma kialakulására.
Az egészségügyi problémák, amelyek növelhetik ennek az állapotnak a kockázatát, a következők:
- örökletes tényezők (genetikai),
- Marfan szindróma,
- Down-szindróma,
- Ehlers-Danlos szindróma, dan
- diabetes mellitus.
A jóindulatú daganatok megjelenése gyakrabban pubertáskorban fordul elő, mivel ezt a megnövekedett hormonaktivitás változásai befolyásolják.
Diagnózis
Bár a syringoma nem okoz rákot, konzultáljon orvosával, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a csomó nem veszélyes.
A bőrgyógyász vagy bőrgyógyász a legtöbb syringoma esetet csak fizikális vizsgálattal tudja diagnosztizálni.
Biopsziára vagy szövetmintavételre lehet szükség a syringomának más hasonló csomóktól való megkülönböztetéséhez, mint például:
- xanthelasma,
- trichoepithelioma,
- trichodiscomák,
- fibrofolliculoma,
- milia, dan
- bazális sejtes bőrrák.
Syringoma kezelés
A syringoma jóindulatú, ezért a legtöbb esetben nem igényel kezelést. Azonban azt is eltávolíthatja, ha a csomó zavarja a megjelenését.
Ennek a kezelésnek a célja a daganat megjelenésének csökkentése vagy teljes eltávolítása.
Az orvosok javasolhatják gyógyszerek vagy műtétek alkalmazását a kezelésére.
1. Kábítószer
A helyi gyógyszeres kezelés, mint például a triklór-ecetsav (TCA) vagy a tretinoin, a syringoma zsugorodását okozhatja, és néhány napon belül eltűnik a bőr felszínéről.
Orvosa orális syringoma gyógyszereket is felír, mint például az izotretinoin vagy az acitretin.
Ez a kezelés segíthet a syringoma körüli bőr helyreállításában, de nem olyan hatékony, mint a műtét.
2. Dermabrázió
Ez az eljárás csiszolóanyagot és olyan eszközt használ, amely eltávolítja az arc legkülső bőrrétegét.
Bár csökkentheti az aknés hegeket és ráncokat, ez a dermabrázió nem elég hatékony a bőrrétegek mélyén elhelyezkedő syringomák esetében.
3. Lézeres műtét
Lézeres műtét javasolt a daganatos csomók eltávolítására, mert kisebb a hegesedés kockázata.
Az orvosok szén-dioxidot vagy erbiumot használnak a lézeres műtét során. A gyógyulás ebből az eljárásból 5-14 napig tart.
4. Elektrosebészet
Elektrosebészet ill elektrokauter sikerült eltávolítani a kis csomót. Ez a műtéti eljárás eltávolítja a szövetet és egyidejűleg leállítja a vérzést.
Ehhez az eljáráshoz egy éles tollhoz csatlakoztatott elektrokautert használnak szonda . Ez az eszköz az elektromosságot hővé alakítja, hogy eltávolítsa a bőrcsomót.
5. Krioterápia
A hidegterápiát vagy az orvosi világban krioterápiának, ill krioterápia Bizonyos vegyi anyagokat használ a syringoma lefagyasztására.
A legtöbb orvos ehhez az eljáráshoz a folyékony nitrogént használja. Ez az anyag segíti a véralvadás és a daganat eltávolításának folyamatát.
6. Kimetszés
Ha a daganat a bőr mélyebb rétegeiben található, az orvos ollóval vagy szikével történő kivágást javasolhat.
A daganat eltávolítása után az orvos varratokat végez a bőrön.
A kimetszéssel azonban nagyobb a hegesedés kockázata, mint más eljárásoknál.
Otthoni jogorvoslatok a syringoma ellen
A syringoma kezelése általában magas sikerarányú. Az állapot azonban hajlamos kiújulni, így hosszú távú bőrápolásra lehet szükség.
Ha megismétlődik, ismét elvégezheti ugyanazt a kezelést, beleértve a műtétet is.
A fertőzés, a hegesedés és a depigmentáció gyakori szövődmények a műtét után, bár ritkábban fordulnak elő.
Általában körülbelül egy hétbe telik, amíg teljesen felépül.
Orvosa fájdalomcsillapítót írhat fel a műtét utáni kényelmetlenség kezelésére.
Ha az állapot nem javul, vagy fertőzés jelei jelennek meg a műtéti sebben, azonnal forduljon kezelőorvosához további kezelés céljából.