Syringoma: tünetek, okok és kezelés |

A szem alatti kis csomó megjelenését egy jóindulatú daganat, az úgynevezett syringoma okozhatja. Veszélyes és hogyan lehet megszabadulni tőle? Tekintse meg a következő áttekintést.

Mi az a syringoma?

A syringoma egy kis jóindulatú daganat, amely nem rákos, így ez az állapot általában ártalmatlan, mert nem fejlődik rákká.

A túlműködő verejtékmirigyek kis, sűrű dudorokat okozhatnak a bőr felszínén. A dudorok leggyakrabban a szemhéj környékén láthatók.

A csomók azonban az arc más részein, a hónaljban, a nyakon, a hason, a köldökben és a mellkas felső részén is megjelenhetnek. A nemi szervek környékén csomók jelenhetnek meg, bár kevésbé gyakoriak.

A legtöbb esetben a syringomát általában magára hagyják, mert nem veszélyes.

Ha a jóindulatú daganat miatt kialakult csomó zavaró megjelenést kölcsönöz, akkor az olyan kezelések, mint a lézerterápia, dermabrázió vagy elektrosebészet elég hatékonyak az eltávolításához.

Bár a kezelés viszonylag egyszerű, a hegszövetek és csomók későbbi életében újra megjelenhetnek.

Mennyire gyakori ez az állapot?

A syringoma gyakoribb a nőknél, először pubertáskor jelenik meg. Azonban lehetséges, hogy ez az állapot bármely életkorban előfordulhat.

A DermNet NZ szerint a hirtelen növekvő eruptív syringomák ​​nagyobb valószínűséggel fordulnak elő ázsiai vagy sötét bőrű embereknél.

A syringoma jelei és tünetei

A syringoma egy jóindulatú daganat, amely a verejtékmirigyek (eccrine mirigyek) csatornáiból nő. Ezek a daganatok általában a bőr középső vagy mélyebb rétegeiben helyezkednek el.

Ezt az állapotot több kis bőrszínű dudor jellemzi, amelyek mérete 1-3 mm. Egyes embereknél a dudorok sárgák, barnák, rózsaszínűek vagy szürkék lehetnek.

A syringoma tünetei hasonlóak a bőrön lévő egyéb apró dudorokhoz, például miliákhoz vagy pattanásokhoz.

A leggyakoribb hely a szem környéke. A syringoma a test más részein is kialakulhat, például a nyakban, a hónaljban, a hasban és a nemi szervek területén.

A legtöbb syringoma tünetmentes, és nem fejlődik rákká.

Néhány ember fájdalmat és viszketést tapasztalhat izzadáskor. Ha aggódik ezektől a tünetektől, azonnal forduljon orvosához.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha a syringoma jelei vagy tünetei vannak, vagy bármilyen különleges aggálya van, a legjobb, ha beszél orvosával.

Bár ez az állapot gyakran nem súlyos állapot, kezelőorvosa segíthet megtalálni a legjobb megoldást az Ön állapotára.

A syringoma okai és kockázati tényezői

A syringoma akkor alakul ki, amikor a bőr legkülső rétegében lévő verejtékcsatorna sejtjei túlreagálnak. Ez daganatok vagy kóros szövetek növekedését váltja ki.

Ezenkívül bizonyos körülmények túlzott izzadást okozhatnak, ami nagyobb kockázatot jelenthet a syringoma kialakulására.

Az egészségügyi problémák, amelyek növelhetik ennek az állapotnak a kockázatát, a következők:

  • örökletes tényezők (genetikai),
  • Marfan szindróma,
  • Down-szindróma,
  • Ehlers-Danlos szindróma, dan
  • diabetes mellitus.

A jóindulatú daganatok megjelenése gyakrabban pubertáskorban fordul elő, mivel ezt a megnövekedett hormonaktivitás változásai befolyásolják.

Diagnózis

Bár a syringoma nem okoz rákot, konzultáljon orvosával, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a csomó nem veszélyes.

A bőrgyógyász vagy bőrgyógyász a legtöbb syringoma esetet csak fizikális vizsgálattal tudja diagnosztizálni.

Biopsziára vagy szövetmintavételre lehet szükség a syringomának más hasonló csomóktól való megkülönböztetéséhez, mint például:

  • xanthelasma,
  • trichoepithelioma,
  • trichodiscomák,
  • fibrofolliculoma,
  • milia, dan
  • bazális sejtes bőrrák.

Syringoma kezelés

A syringoma jóindulatú, ezért a legtöbb esetben nem igényel kezelést. Azonban azt is eltávolíthatja, ha a csomó zavarja a megjelenését.

Ennek a kezelésnek a célja a daganat megjelenésének csökkentése vagy teljes eltávolítása.

Az orvosok javasolhatják gyógyszerek vagy műtétek alkalmazását a kezelésére.

1. Kábítószer

A helyi gyógyszeres kezelés, mint például a triklór-ecetsav (TCA) vagy a tretinoin, a syringoma zsugorodását okozhatja, és néhány napon belül eltűnik a bőr felszínéről.

Orvosa orális syringoma gyógyszereket is felír, mint például az izotretinoin vagy az acitretin.

Ez a kezelés segíthet a syringoma körüli bőr helyreállításában, de nem olyan hatékony, mint a műtét.

2. Dermabrázió

Ez az eljárás csiszolóanyagot és olyan eszközt használ, amely eltávolítja az arc legkülső bőrrétegét.

Bár csökkentheti az aknés hegeket és ráncokat, ez a dermabrázió nem elég hatékony a bőrrétegek mélyén elhelyezkedő syringomák ​​esetében.

3. Lézeres műtét

Lézeres műtét javasolt a daganatos csomók eltávolítására, mert kisebb a hegesedés kockázata.

Az orvosok szén-dioxidot vagy erbiumot használnak a lézeres műtét során. A gyógyulás ebből az eljárásból 5-14 napig tart.

4. Elektrosebészet

Elektrosebészet ill elektrokauter sikerült eltávolítani a kis csomót. Ez a műtéti eljárás eltávolítja a szövetet és egyidejűleg leállítja a vérzést.

Ehhez az eljáráshoz egy éles tollhoz csatlakoztatott elektrokautert használnak szonda . Ez az eszköz az elektromosságot hővé alakítja, hogy eltávolítsa a bőrcsomót.

5. Krioterápia

A hidegterápiát vagy az orvosi világban krioterápiának, ill krioterápia Bizonyos vegyi anyagokat használ a syringoma lefagyasztására.

A legtöbb orvos ehhez az eljáráshoz a folyékony nitrogént használja. Ez az anyag segíti a véralvadás és a daganat eltávolításának folyamatát.

6. Kimetszés

Ha a daganat a bőr mélyebb rétegeiben található, az orvos ollóval vagy szikével történő kivágást javasolhat.

A daganat eltávolítása után az orvos varratokat végez a bőrön.

A kimetszéssel azonban nagyobb a hegesedés kockázata, mint más eljárásoknál.

Otthoni jogorvoslatok a syringoma ellen

A syringoma kezelése általában magas sikerarányú. Az állapot azonban hajlamos kiújulni, így hosszú távú bőrápolásra lehet szükség.

Ha megismétlődik, ismét elvégezheti ugyanazt a kezelést, beleértve a műtétet is.

A fertőzés, a hegesedés és a depigmentáció gyakori szövődmények a műtét után, bár ritkábban fordulnak elő.

Általában körülbelül egy hétbe telik, amíg teljesen felépül.

Orvosa fájdalomcsillapítót írhat fel a műtét utáni kényelmetlenség kezelésére.

Ha az állapot nem javul, vagy fertőzés jelei jelennek meg a műtéti sebben, azonnal forduljon kezelőorvosához további kezelés céljából.


$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found