emailvision.org

Amikor leukémiát diagnosztizálnak, az orvosok általában megtudják, milyen típusú vagy típusú leukémiában szenved. A betegség típusának és típusának ismerete segíthet Önnek és orvosának a rákos sejtek ellenőrzésében és a megfelelő leukémia kezelés meghatározásában. Tehát melyek azok a leukémia típusok vagy típusok, amelyeket tudni kell?

A leukémia osztályozásának vagy típusának meghatározása

A leukémia a vérrák egyik leggyakoribb típusa. Ezt a betegséget bárki megtapasztalhatja, beleértve a gyermekeket az idősekig. A leukémia típusa azonban gyermekeknél és felnőtteknél eltérő lehet.

Ennek a típusnak a meghatározása a rákos sejtek fejlődési sebessége és az érintett sejttípusok alapján történik. A rákos sejtek fejlődési sebessége alapján a leukémia gyakori felosztása a következő:

• Akut leukémia (akut leukémia)

Akut leukémiában az abnormális sejtek (ráksejtek) éretlen vérsejtek, más néven robbanás. Ezek a sejtek nem tudják ellátni normális funkcióikat, és gyorsan osztódnak, ezért a betegség gyorsan előrehalad. Általában az akut leukémia agresszív és időben történő kezelést igényel.

• Krónikus leukémia (krónikus leukémia))

A krónikus leukémia általában érettebb vérsejteket érint. Ezek a kóros vérsejtek lassabban fejlődnek ki, mint az akut leukémia, és egy ideig normálisan működhetnek. A korai krónikus leukémiában szenvedő betegek általában nem tapasztalnak tüneteket, így a betegség jelenléte évekig észrevétlen marad.

A rákos sejtek kifejlődése mellett a leukémia osztályozását az érintett sejtek típusa alapján is meghatározzák. Ezen sejttípusok alapján a leukémia típusokat két részre osztják, nevezetesen:

• Limfocita leukémia (limfocita leukémia))

Az ilyen típusú leukémia a limfocita sejteket érinti. A normál limfocitasejtek fehérvérsejtekké fejlődnek, amelyek az immunrendszer fontos részét képezik.

• Mieloid leukémia (mielogén/mieloid leukémia)

Ez a típusú leukémia mieloid sejtekből alakul ki. A normál mieloid sejtek vörösvértestekké, fehérvérsejtekké és vérlemezkékké fejlődnek.

A leukémia gyakori típusai

A rákos sejtek fejlődési sebessége és az érintett sejtek típusa alapján a leukémiát több típusra osztják. Íme a leukémia leggyakoribb típusai:

1. Akut limfoblaszt leukémia

Akut limfoblasztos/limfocitás leukémia (ALL) vagy akut limfoblasztos/limfocitás leukémia a leukémia egy olyan fajtája, amely a csontvelőben kezdődik, és a B- vagy T-limfocitákat érinti, amelyek éretlen fehérvérsejtek.

Ezek a leukémiás sejtek aztán meglehetősen gyorsan behatolnak a vérbe, és néha átterjedhetnek a test más részeire, például a nyirokcsomókra, a májra, a lépre, a központi idegrendszerre (agyban és a gerincvelőben) és a herékben (férfiaknál).

Ezért az ALL típusú leukémiában szenvedő betegeknek azonnal orvosi kezelésben kell részesülniük, hogy ne váljon végzetessé. Az ilyen típusú leukémia fő kezelése a kemoterápia.

Egyéb kezelések, például célzott terápia, sugárterápia vagy transzplantáció őssejtek is adható. Ezekkel a különféle kezelésekkel az akut limfoblasztos leukémiában szenvedő betegek még felépülhetnek.

Az ALL a leukémia egyik fajtája, amely gyakrabban fordul elő 5 év alatti gyermekeknél. Ritka esetekben azonban az ALL felnőtteknél is előfordulhat.

2. Akut mieloid leukémia

Akut myeloblastos/myeloid leukémia (AML) vagy akut myeloid/myeloblastos leukémia az akut leukémia leggyakoribb típusa. Ez a típusú leukémia gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt előfordulhat. Az AML azonban gyakoribb felnőtteknél, és általában 75 év feletti időseknél fordul elő.

Az AML a csontvelőben kezdődik, és a mieloid sejteket érinti, abnormális mieloblasztokat (az éretlen fehérvérsejtek egy fajtája) okozva. De néha az AML abnormális vörösvértesteket vagy vérlemezkéket is okoz.

Csakúgy, mint az akut leukémia általában, az AML-ben szenvedő leukémiás sejtek is gyorsan osztódnak és növekednek. Ezek a sejtek ezután behatolnak a vérbe, és átterjedhetnek a test más részeire, például a nyirokcsomókra, a májra, a lépre, az agy- és gerincvelőre vagy a herékre.

Ezért az AML-betegségben szenvedő betegeknek azonnali orvosi kezelésben kell részesülniük, például kemoterápiában vagy csontvelő-transzplantációban őssejtek. Az egyes betegek állapotától függően egyéb kezelések is adhatók.

3. Krónikus limfocitás leukémia

Krónikus limfocitás leukémia (CLL) vagy krónikus limfocitás leukémia a krónikus leukémia leggyakoribb típusa a felnőtteknél, különösen a 65 év felettieknél. A betegség a csontvelőben kezdődik, és a B-limfocita sejteket érinti, és általában az érett sejteket érinti.

Az akut leukémiától eltérően ez a fajta krónikus leukémia lassan fejlődik ki. Valójában a leukémia tünetei több évig nem jelentkezhetnek. Idővel azonban ezek a kóros sejtek kialakulhatnak és átterjedhetnek a test más részeire, például a nyirokcsomókra, a májra és a lépre.

A tünetmentes CLL leukémiás betegek általában nem igényelnek kezelést. Ennek ellenére rendszeres vérvizsgálatot kell végezni a betegség előrehaladásának nyomon követése érdekében. Ha kezelésre van szükség, ezeknél a betegeknél általában a kemoterápia a választott kezelés.

4. Krónikus mieloid leukémia

Krónikus mielogén/mieloid leukémia (CML) vagy krónikus mieloid leukémia a leukémia ritka típusa. A leukémiás betegek mindössze körülbelül 10 százaléka rendelkezik ezzel a típussal. A CML gyakoribb felnőtteknél, mint gyermekeknél.

A CML a krónikus leukémia egy fajtája, amely mieloid sejtekben kezdődik. Ez az állapot akkor fordul elő, amikor a mieloid sejtek éretlen rákos sejtekké alakulnak. Ezek a sejtek ezután lassan növekednek, és helyettesítik a normál sejteket.

A Cancer Research UK jelentése szerint a legtöbb CML-beteg kromoszómája rendellenes, az úgynevezett Philadelphia kromoszóma. A Philadelphia kromoszóma arra készteti a sejteket, hogy egy tirozin-kináz nevű fehérjét termeljenek, amely serkenti a leukémiás sejteket a növekedésre és szaporodásra.

5. Szőrös sejtes leukémia

A fenti négy típuson kívül vannak más típusú leukémiák is, amelyek nagyon ritkák. Egyikük, mégpedig szőrös sejtes leukémia vagy szőrsejt leukémia.

Szőrös sejtes leukémia a krónikus leukémia egy fajtája, amely felnőtteknél fordul elő. Ez a betegség a B-limfocitákat érinti, és lassan fejlődik. Mikroszkóp alatt nézve úgy tűnik, hogy ezeknek a sejteknek a felületén szőrszálak vannak. Ezért a betegséget szőrsejtes leukémiának nevezik.

Előfordulhat, hogy a szőrsejtes leukémia nem okoz tüneteket a betegeknél, ezért a betegséget gyakran nem ismerik fel. A tünetek azonban megjelenhetnek a betegség előrehaladtával.

A tünetek megjelenésekor új kezelésekre lesz szükség, például kemoterápiára vagy valami másra. Mindig konzultáljon orvosával az Ön számára megfelelő kezelésről.

6. A leukémia egyéb ritka típusai

Az akut és krónikus leukémia fenti típusai mellett a leukémiának más ritka típusai is léteznek, nevezetesen a preleukémia (mielodiszplasztikus szindrómák/MDS) és mieloproliferatív rendellenességek.

Az MDS olyan állapot, amely akkor fordul elő, amikor a csontvelőben a vérképző sejtek rendellenessé válnak. Ez az állapot egy vagy több vérsejt számának csökkenését okozza.

Ideiglenes mieloproliferatív rendellenességek (mieloproliferatív neoplazmák) vagy a mieloperatív rendellenességek olyan ritka betegségek csoportja, amelyek a csontvelőben lévő vérsejtek, köztük a vörösvértestek, fehérvérsejtek és vérlemezkék rendellenes növekedését és fejlődését okozzák.

Ez a rendellenesség akkor fordul elő, ha a szervezet túl sok egy vagy több típusú vérsejtet termel. Néhány példa az ebbe a csoportba tartozó betegségekre a myelofibrosis és a polycythemia vera.