Ez a sugárzás veszélye az emberi testre •
A sugárzásról szóló, ritkán előforduló beszédek még mindig gyakran felmerülnek ezzel kapcsolatban félreértések. Egyesek azt mondják, hogy a kis dózisú sugárzásnak nincs hatása a szervezetre. De mások mást mondanak. Mi a sugárzás valódi veszélye az emberi szervezetre?
Mi a sugárzás?
A sugárzás hullámok vagy részecskék formájában felszabaduló energia. Egy adott tárgy eltalálása után keletkező elektromos töltés alapján a sugárzást ionizáló és nem ionizáló sugárzásra osztják.
Nem ionizáló sugárzással gyakrabban találkozhatunk környezetünkben, például rádióhullámokkal, mikrohullámú (mikrohullámú), infravörös, látható fényekkel és ultraibolya fényekkel. Míg az ionizáló sugárzás csoportjába tartoznak a röntgensugarak (CT-can), a gamma-sugarak, a kozmikus sugarak, a béta, az alfa és a neutronok.
A sugárzási veszélyek általában gyakrabban fordulnak elő az ilyen típusú ionizáló sugárzásban, természete miatt, amely elektromosan töltött anyagot ad az eltalált tárgynak. Ez az állapot általában hatással lesz, különösen, ha a tárgy egy élőlény.
Az embereket érintő sugárveszély ezektől a tényezőktől függ
Az élőlények legkisebb építőkövei a sejtek. Amikor egy sejt kölcsönhatásba lép az ionizáló sugárzással, a sugárzásból származó energia felszívódik a sejtbe, és kémiai változásokat okozhat a sejtben lévő molekulákban. Ezek a kémiai változások más genetikai rendellenességeket is kiválthatnak. Az emberi testet érő sugárzási veszély a következőktől függően változik:
Sugárforrás
A kozmikus sugárzásból való kitettség általában elhanyagolható, mivel az élőlények testébe jutás előtt a sugárzás már kölcsönhatásba lép a Föld légkörével.
A neutronsugárzás általában csak a nukleáris reaktorokban található. Míg a béta-sugárzás csak a vékony papíron, az alfa-sugárzás pedig csak néhány milliméternyi levegőn képes áthatolni. A röntgen- és gamma-sugarak azonban – eltekintve attól, hogy ember körül vannak – veszélyesek, ha sikerül élőlényeket feltárniuk.
Azt is meg lehet különböztetni attól a sugárzástól, amelyet akkor kap, amikor áthalad a gépen letapogatás a repülőtéren lévő test (amely alacsonyabb intenzitású), azzal a sugárzással, amelyet akkor kap, amikor egy nukleáris eseményt átélő terület közelében él, a különböző típusú sugárzások miatt.
A szervezet által kapott sugárdózis mennyisége
Alacsony dózisok mellett a sugárzásnak kitett testsejtek még nem túl hosszú időn belül képesek magukhoz térni. A sérült sejtek csak elpusztulnak, és helyükre új sejtek lépnek.
De nagy dózisok esetén a sérült sejtek rákos sejtekké szaporodnak (különösen, ha az életmódja támogatja a rákos megbetegedések kialakulását, például a dohányzás, a rákkeltő hatású élelmiszerek fogyasztása stb.).
Kitettségi idő
Az egyszerre vagy rövid távon nagy dózisú sugárzásnak való kitettség bizonyos tüneteket (úgynevezett akut sugárszindrómát) is okozhat a szervezetben, például hányingert, hányást, hasmenést, lázat, gyengeséget vagy ájulást, hajhullást, kipirosodott bőrt, viszketést, égő duzzanat, fájdalom és görcsök. Ezek a tünetek minden bizonnyal eltérőek lesznek, ha hosszú ideig van kitéve.
Néha egy személy testének érzékenysége is befolyásolja a sugárterhelésnek a személy testére gyakorolt hatását. Például 400 rem gammasugárzás halálát okozza egy személynek, ha két különböző ideig van kitéve 30 napos időtartamig. Ugyanannak a dózisnak azonban nem lesz hatása, ha egy évig kisebb, egyenletesen elosztott dózisokban vagyunk kitéve.
