emailvision.org

Az idegen kéz szindróma név hallatán (azálog kéz szindróma). Ez azonban nem így van. Bővebben itt.

Mi az idegen kéz szindróma?

idegen kéz szindróma (idegen kéz szindróma/AHS) egy ritka neurológiai (neurológiai) rendellenesség, amelynek következtében az egyik kéz az agy parancsa nélkül működik. Úgy tűnik, hogy a kéznek külön központi idegrendszere van.

Még ha egyedül költözöl is, idegen kéz szindróma különbözik a remegéstől (kézremegés). Az AHS-ben szenvedő betegeknél a kézmozdulatoknak általában célja van.

Vagyis ez a kéz gyakran mozog egy bizonyos tevékenység végrehajtása érdekében, még akkor is, ha nem kap parancsokat az agytól. Nem csak a kezek, ez az állapot a lábakon is előfordulhat.

Valójában az önmozgó kezeket néha más neurológiai állapotok is kísérik, mint például agnózia (nem képes felismerni tárgyakat vagy embereket), apraxia (nem tudja mozgatni a testet), afázia, tapintási dysnomia (tanulási képtelenség és emlékezési nehézség), izomgyengeség, érzékszervi veszteség vagy csökkent motoros spontaneitás.

Az idegen kezek mellett ennek a ritka szindrómának számos neve van. Az anarchikus kéz szindrómától kezdve a Dr. Strangelove, ami egy kézzavarral küzdő filmfigura neve.

Ami pedig azt illeti idegen kéz szindróma Bárkivel és bármilyen életkorban előfordulhat, beleértve a gyerekeket is. Ez az állapot azonban gyakrabban fordul elő felnőtteknél.

Mik a tünetei idegen kéz szindróma (AHS)?

A kézmozgásokat a tudatos agykontroll befolyásolja. Például, amikor karcolni akar, az agy parancsokat küld a kéz körüli idegeknek és izmoknak, hogy megkarcolják a viszkető területet.

Emberek idegen kéz szindróma általában nehezen tudja ellenőrizni a kézmozdulatokat. A kezek önállóan is végrehajthatnak feladatokat az agy parancsa nélkül.

Az idegen kéz szindróma olyan jeleket ad, mintha valaki más irányítaná a kezet, vagy mintha annak saját agya lenne. Valójában a kéz megtagadhatja, amit az agy parancsol.

Az önállóan mozgó kezek különféle tevékenységeket hajthatnak végre, mint például az arc érintése, a haj simogatása, a ruhák gombolása, a tánchoz hasonló lebegtetés, vagy a szenvedő tudta nélkül kinyújtják a kezét, és felvehetnek egy csésze teát.

A kezek engedély nélkül megérinthetik mások háziállatait vagy akár műalkotásait is. Ez a cselekvés néha ismétlődően vagy kényszeresen (kényszerítve) történik.

Ezenkívül az AHS által érintett kezek megtámadhatják a szenvedő saját végtagjait. Ez a kéz meg tud tartani valamit, amit a szenvedő akar.

Például, ha zsebkendőt szeretne venni az orrának tisztításához, az AHS-t tartalmazó kéz ténylegesen megnyomja a másik kezét. Ez a kéz be tudja zárni azt a fiókot is, amelyet a másik kezével éppen kinyitott.

Az ilyen szindrómában szenvedők azt feltételezik, hogy a kezek nem részei a végtagjaiknak, mert nem tudják irányítani őket. Ez az önmozgó kéz szindróma legszembetűnőbb tünete.

Általában ezek a tünetek jönnek és mennek. Ez azt jelenti, hogy a szenvedő érezheti, hogy a kéz néhány percig vagy órán keresztül magától mozog, majd magától megáll. Egy idő után ezek a tünetek újra megjelenhetnek.

A tünetek eltűnése után egyesek arról számolnak be, hogy az érintett kéz elzsibbadhat vagy nagyon gyengének érzi magát. Valójában a betegek vonszolhatják a lábukat járás közben, amikor az AHS megtámadta a lábát.

Milyen okok idegen kéz szindróma?

Az idegen kéz szindróma fő oka a sérülések vagy agykárosodások jelenléte, különösen az agykéregben. A motoros szabályozásban szerepet játszó agy más részeinek károsodása is okozhat AHS-t.

Általában ezek az agyi elváltozások vagy károsodások gyakran más egészségügyi állapotok miatt következnek be. Az alábbiakban felsorolunk néhány olyan egészségügyi állapotot, amelyet okozhat: idegen kéz szindróma.

• Epilepszia kezelésére és a corpus callosum (a bal és jobb agyat összekötő híd) körüli műtéten esett át.
• Strokes.
• Agydaganat vagy agyrák.
• Agyi aneurizma.
• Neurodegeneratív betegségek, például Alzheimer-kór.
• Volt fejsérülése vagy trauma.

Ritka esetekben agyi fertőzés, migrénes aura, görcsrohamok, pneumocephalus, és a Parry-Romberg-szindróma is okozhat önmozgó kéz szindrómát. Vannak azonban olyan AHS-esetek is, amelyek okát nem fedezik fel.

Hogyan diagnosztizálják az orvosok az idegen kéz szindrómát?

Egyelőre nincs olyan orvosi vizsgálat, amely egyértelműen kimutathatná azálog kéz szindróma.

Az orvos azonban felállíthat diagnózist a tünetek, a beteg kórtörténete és fizikális vizsgálat alapján. Az orvosok CT-vizsgálatot vagy MRI-eljárást is javasolhatnak az agy lehetséges elváltozásainak vagy károsodásának felderítésére.

Ennek a ritka szindrómának a diagnosztizálása azonban meglehetősen nehéz. Sőt, a szenvedők gyakran frusztráltnak érzik magukat az önmagát mozgó kéz miatt, így ez a tünet gyakran társul mentális zavarokhoz.

Idegen kéz szindrómában szenvedők kezelése

A Proceedings (Baylor University Medical Center) folyóiratban megjelent tanulmány szerint nincs olyan speciális kezelés, amely meg tudná gyógyítani. idegen kéz szindróma. A szakértők még mindig tanulmányozzák az állapotot, és fejlesztik a kezelést erre a szindrómára.

Bizonyos gyógyszereket vagy terápiákat azonban gyakran az orvosok adnak az önmozgó kezek tüneteinek szabályozására. Ezek egyike az izomkontroll terápia botulinum toxin (Botox) és neuromuszkuláris blokkoló szerek beadásával.

Ezen túlmenően a kognitív és viselkedésterápia, valamint a vizuális térbeli tréning (tárgy megtartása és elhelyezése) nagyon hasznosak. Egyes orvosok fizikai és foglalkozási terápiát is javasolhatnak.

Ami az ellenőrizetlen kézmozgások megelőzését illeti, megtehet néhány egyszerű lépést.

• Fogja meg a problémás kezét a másik kezével, amikor az önkéntelenül mozogni kezd.
• Zavaros kezek tárgyakat tartó, mint pl stressz labda, hogy megakadályozza az irányíthatatlan mozgást.
• A problémás kéz lába közé helyezése vagy a kézen ülve.