Miért szakadhatnak el hirtelen az artériák?

A koszorúerek olyan erek, amelyek oxigénnel dúsított vért és tápanyagokat szállítanak a szívbe. A koszorúér-károsodást általában a koleszterin felhalmozódása az erekben vagy az érelmeszesedés okozza. Vannak azonban más okok is, például a koszorúér boncolása vagy hirtelen szakadása. Bár kevésbé gyakori, nő a szívkoszorúér-disszekció által okozott szívrohamok száma.

Ezért mindannyiunk számára fontos, hogy továbbtanulmányozzuk ezt az esetet. Gyerünk, tudjon meg mindenféle elszakadt koszorúér a következő magyarázatból.

A koszorúerek szakadásának felismerése

A szakadt koszorúér az orvostudományban spontán koszorúér disszekcióként ismert. Ezt az állapotot az artéria falának szakadásaként határozzák meg, amely nem kapcsolódik traumához vagy orvosi eszközökhöz.

Alapvetően az artéria fala két részre oszlik, nevezetesen a külső és a belső részre. A fal hirtelen szakadása a legmélyebb artériás traktus (lumen) interferenciájából származhat. A szakadás hatására a vér kitölti a belső és külső artériák közötti réteget, ami hematómát (vérfelhalmozódást) eredményez, amely az artériás csatornában is elzáródást okoz. A hematoma állapotok nyomást gyakorolnak a lumenre, így az blokkolja a vér áramlását a szívbe.

Ennek következtében a szív véráramlása lelassul vagy teljesen leáll. Ennek eredményeként a szívizom gyengül, és a közeljövőben szívrohamot, szívritmuszavart és hirtelen halált okozhat.

Ellentétben a szívrohamok általános előfordulásával, a spontán koszorúér-disszekció esetén az ezt átélőknél nem szerepel atherosclerosis vagy olyan rizikófaktor, mint a magas vérnyomás (magas vérnyomás) és a cukorbetegség. A spontán koszorúér disszekció egészséges embereknél fordul elő, 40 év feletti nőknél gyakoribb, de férfiaknál bármely korcsoportban előfordulhat.

A koszorúér disszekció tünetei

A koszorúér-szakadás tünetei hirtelen megegyeznek a szívroham tüneteivel. Mindazonáltal előfordulhat egészséges embereknél a szívbetegség kockázati tényezői nélkül. Ezek tartalmazzák:

  • Mellkasi fájdalom
  • Fájdalom a felkarban, a vállban és az állkapocsban
  • Nehéz légzés
  • Hirtelen megnövekedett szívverés vagy szívdobogásérzés
  • Izzadó
  • Nagyon gyenge érzés ok nélkül
  • Hányinger és szédülés

A szívroham olyan sürgősségi állapot, amely azonnali kezelést igényel sürgősségi ellátás vagy a legközelebbi egészségügyi szolgálat révén.

A szakadt artériák kockázati tényezői

Nem ismert pontosan, hogy mely kockázati tényezők állnak összefüggésben a spontán koszorúér-disszekció előidézésével, de a szakértők eddig több olyan körülményt azonosítottak, amelyek összefüggésbe hozhatók, többek között:

  • Női nem – A spontán koszorúér-disszekció incidenciája gyakoribb a nőknél.
  • Megszül – a spontán koszorúér-disszekció előfordulása gyakrabban fordul elő azoknál a nőknél, akik éppen szültek, vagy néhány héten belül azt követően.
  • A vérerek rendellenességei - mint például az artériás fal kóros sejtnövekedése fibromuszkuláris dysplasia Emiatt az artériák falai törékennyé válnak.
  • Extrém fizikai aktivitás – A spontán koszorúér disszekció akkor következik be, amikor egy személy nagy intenzitású aerob fizikai tevékenységet végez.
  • Érzelmi stressz – a szeretett személy halála miatti gyász vagy a túlzott pszichés stressz növelheti a szívbetegségek kockázatát, amelyek közül az egyik a spontán koszorúér disszekció
  • Az erek gyulladása – A gyulladás, mint a lupus és a polyarthritis nodusa esetében, hozzájárulhat az érkárosodáshoz.
  • Genetikai rendellenességek – egyes genetikai betegségek törékeny kötőszövetet okozhatnak a szervezetben, mint például a vaszkuláris Ehler-Danlos-szindróma és a Marfan-szindróma.
  • Extrém magas vérnyomás Ez az állapot az erek szakadását okozhatja.
  • Illegális drogok használata – a kokain és más tiltott kábítószerek használata összefügg a spontán koszorúér-disszekció előfordulásával.

Diagnózis és kezelés

A spontán koszorúér-disszekció előfordulását csak a szívkoszorúér angiográfia módszerével ismerhetjük fel, amely röntgenfelvételek segítségével vizsgálja a legmélyebb artériák vagy lumenek állapotát. Kevésbé invazív vizsgálatok, például tomográfia is elvégezhető, de nem minden típusú koszorúér-disszekció észlelhető. A szívinfarktus tüneteinek megjelenése előtt a spontán koszorúér disszekciót meglehetősen nehéz felismerni.

A legtöbb ember, aki spontán koszorúér-disszekciót tapasztal stabil vagy fájdalom nélkül, és elektrokardiográfiás változásokkal, kezelhető olyan kezelési módszerekkel, amelyek javítják a véráramlást és az artériák falát. Vérnyomáscsökkentő gyógyszerek alkalmazása és a vér koleszterinszintjének szabályozása elvégezhető. Ha az állapot instabil, akkor stentelés koszorúér és bypass műtétre lehet szükség.


$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found