emailvision.org

A vér fontos összetevő, amelyre a szervezetnek szüksége van. Vér nélkül a szervezet szervei nem működhetnek optimálisan. Érdekes módon a vér sok olyan meglepő tényt rejt magában, amelyeket korábban talán soha nem is gondoltál volna. Gyerünk, vessen egy pillantást a vérrel kapcsolatos különféle tényekre a következő áttekintésben.

A vér szállítóeszközként működik

A vér egy vörös folyadék, amely lehetővé teszi a szervezet normális működését. A szervezetben ez a folyadék szállítóeszközként működik, amelynek feladata a tápanyagok, oxigén, hormonok és különféle egyéb fontos vegyületek eljuttatása a rászoruló testrészekhez.

Ugyanakkor ez a folyadék olyan salakanyagok szállítására is szolgál, amelyek már nem hasznosak a kiválasztó rendszer számára, beleértve a vesét, a tüdőt és a májat.

Ez a folyadék segít leküzdeni az immunrendszert megtámadó kórokozókat vagy betegséget okozó baktériumokat is.

Van még egy utolsó dolog, amire korábban talán nem is gondoltál. Ez a folyadék szerepet játszik abban is, hogy hőt visz a bőrbe. Igen, ez a folyadék képes a test külső részét (például a kéz- és lábujjakat) melegen tartani, mert a test közepén, például a szívben és az izmokban keletkező hő ezekre a területekre jut el.

A gyermekek és a felnőttek teljes vérmennyisége azonos

A LiveScience-re hivatkozva Daniel Landau, a Floridai Egyetem Rákközpontjának hematológiai és rákos specialistája azt mondta, hogy egy átlagos egészséges felnőtt szervezet körülbelül 4-5 liter vért tartalmaz.

Ha vérhiányban szenved, akkor valószínűleg a teljes testtömegének körülbelül 8-10 százalékát veszíti el. Tehát ha 54 kilogramm a testsúlyod, akkor a teljes testtömegedből körülbelül 4-5 kilogramm vér.

Ezenkívül feltételezheti, hogy a felnőttek és a gyermekek teljes vérmennyisége eltérő. Valójában a felnőttek és a gyermekek testének térfogata valójában azonos. Mivel azonban a gyermekek testében lévő szervek mérete viszonylag kisebb, a testüket kitöltő folyadék mennyisége nagyobbnak tűnik.

A vér sok összetevőből áll

A testeden átáramló vörös folyadék több összetevőből áll. Minden összetevőnek megvan a maga funkciója és feladata. Általánosságban elmondható, hogy itt vannak a különféle összetevők, amelyek az élet forrását képező folyadékot alkotják.

1. Vérplazma

E folyadék összetevőinek több mint fele vérplazma. Ez a tiszta sárga folyadék 92 százalékban vizet tartalmaz, míg a maradék 8 százalék cukor, zsír, fehérje és só keveréke.

A plazmafolyadék fő feladata, hogy az összes vérsejtet a tápanyagokkal, antitestekkel, salakanyagokkal, fehérjékkel és még hormonokkal együtt eljuttassa a test azon részeire, ahol szükség van rájuk. A plazmafolyadék a vértérfogat és a sók, köztük a kálium, nátrium, kalcium, klorid, bikarbonát és magnézium egyensúlyában is szerepet játszik.

2. Vörösvérsejtek

A vörösvérsejtek, más néven eritrociták, a vérben a legnagyobb mennyiségben előforduló sejtek. Az emberi test másodpercenként körülbelül 2 millió eritrocitát tud termelni, és a becslések szerint körülbelül 150 milliárd eritrocita van minden 1 uncia vérben. Érdekes módon a stressz hatására a szervezet ennél a mennyiségnél hétszer több vörösvértestet termel!

A legtöbb mellett ezeknek a sejteknek is fontos feladataik vannak. A hemoglobinnal együtt az eritrociták felelősek azért, hogy a tüdőből oxigént szállítsanak a szervezetben, és a szén-dioxidot az egész testből visszajuttassanak a tüdőbe. A hemoglobin egy speciális fehérje, amely az eritrociták vörös színét adja.

Ez a cella kerek alakú, és a közepén egy üreg (bikonkáv) található, amely speciális eszközzel megfigyelve fánknak tűnik. Sok más sejttől eltérően az eritrocitáknak nincs magjuk (sejtmagjuk), így könnyen megváltoztathatják alakjukat. Ez az, ami megkönnyíti az eritrociták számára, hogy áthaladjanak a test különböző ereiben.

Az eritrocitákat a csontvelő termeli, és körülbelül négy hónapig vagy 120 napig fennmaradhatnak. A teljes vér térfogatának azt a százalékát, amely csak eritrocitákból áll, hematokritnak nevezzük.

3. Leukociták

A szervezetben kevés a leukociták vagy fehérvérsejtek száma, ami a teljes vértérfogat körülbelül 1 százaléka. Ennek ellenére nem szabad alábecsülni a leukociták feladatát. A leukociták felelősek a vírusos, bakteriális és gombás fertőzések leküzdéséért, amelyek kiváltják a betegség kialakulását. Ennek az az oka, hogy a fehérvérsejtek antitesteket termelnek, amelyek segítenek leküzdeni ezeket az idegen anyagokat.

Az eritrocitákhoz hasonlóan a leukociták a csontvelőben is különböző típusúak, köztük limfociták, bazofilek, eozinofilek, neutrofilek és monociták. A leukociták mindegyik típusának ugyanaz a feladata, hogy fenntartsa az immunrendszert, így elkerülheti a betegséget okozó fertőzéseket. Típusától függően a leukociták elég sokáig fennmaradhatnak, akár napok, hónapok vagy évek alatt.

4. Vérlemezkék

Az eritrocitáktól és a leukocitáktól eltérően a vérlemezkék valójában nem sejtek, hanem nagyon kicsi sejttöredékek. A vérlemezkék fontos szerepet játszanak a véralvadás (koaguláció) folyamatában. Ha seb van, a vérlemezkék dugót képeznek a fibrinszálakkal, hogy megállítsa a vérzést és serkentse az új szövetek növekedését a sérült területen.

A vérben a vérlemezkék normál száma mikroliterenként 150-400 ezer között van. Ha a vérlemezkék száma a szervezetben meghaladja a normál tartományt, fennáll a veszélye a vérrögök kialakulásának, amelyek szélütést és vérrohamot okozhatnak.

Ezzel szemben, ha a vérlemezkék száma alacsonyabb, mint a normál tartomány, akkor fennáll a súlyos vérzés veszélye, mivel a vér nehezen alvad.

Az emberi vér sok fajtából áll

Tudtad, hogy mindenkinek más a vércsoportja (arany)? Ez az arany különbség azon alapul, hogy az eritrocitákban és a plazmafolyadékokban van-e antigén vagy nincs-e antigén. Magukat az antigéneket nyolc alapvető aranystandardba sorolják, nevezetesen A, B, AB és O. Ezen aranytípusok mindegyike lehet pozitív vagy negatív.

Általánosságban elmondható, hogy az alábbiakban röviden ismertetjük az egyes aranyérmet.

• V: Az eritrocitákon csak A antigének vannak, a plazmában pedig B antitestek
• B: Csak B antigének vannak a vörösvértesteken és A antitestek a plazmájában
• AB: Az eritrocitáin A és B antigének vannak, de a plazmájában nincsenek A és B antitestek
• O: Nincsenek A és B antigének az eritrocitáin, de vannak A és B antitestek a plazmájában

Néhány ember vérében további markerek is vannak. Ezeket a további markereket rhesusnak (Rh-faktor) nevezik, amelyeket tovább csoportosítanak „pozitív” vagy „negatív” csoportokra (ami azt jelenti, hogy nincs Rh-faktoruk). Például a te aranyod lehet A+ (pozitív), míg a barátod B- (negatív).

Nem kell aggódnia, ha nincs extra jelzője. Ennek az az oka, hogy a további markerek jelenléte vagy hiánya nem tesz egészségesebbé vagy erősebbé. A további markerek egyszerűen genetikai különbségek, például kék szem vagy vörös haj.

Kevés embernek van negatív AB aranya

A Goldarod AB negatív? Biztonságos! Ön az emberek egyedülálló kategóriájába tartozik. Ennek az az oka, hogy ezt az aranyat nagyon ritkán találni. Csak néhány embernek van AB aranya. Ezt még szakértők is bebizonyították.

A Medical Daily oldalát idézve a Stanford School of Medicine szakértői egy közösségi csoportban találták meg az arany arányt.

• Pozitívum: 35,7 százalék
• A negatív: 6,3 százalék
• B pozitív: 8,5 százalék
• B negatív: 1,5 százalék
• AB pozitív: 3,4 százalék
• AB negatív: 0,6 százalék
• O pozitív: 37,4 százalék
• O negatív: 6,6 százalék

Nos, a fenti megállapításokból nagyon világos, hogy a többi aranyhoz képest a negatív AB aranynak kisebb az aránya. Ennek ellenére ennek a tanulmánynak az eredményei nem használhatók referenciaként arra vonatkozóan, hogy minden országban csak néhány ember rendelkezik negatív AB aranyral. Ennek az az oka, hogy az arany aránya egy csoportban az ország etnikai hátterétől és régiójától függ.

Például a B vércsoport gyakoribb az ázsiaiakban, míg az O vércsoport leginkább Latin-Amerikában.

Hematológus, vérproblémákkal foglalkozó orvos

Ha vérrel kapcsolatos egészségügyi problémákat tapasztal, forduljon hematológushoz. A hematológusok feladata a vérrel összefüggő különféle betegségek diagnosztizálása, kezelése és megelőzése. Ide tartozik a rák és a nem rákos megbetegedések, amelyek a vér és/vagy a folyadékot termelő szervek összetevőit érintik, például a lépet, a csontvelőt és a nyirokcsomókat.

Mielőtt úgy döntene, hogy hematológus szakorvoshoz fordul, javasoljuk, hogy a lehető legtöbb információt szerezzen be a választott szakemberrel kapcsolatban. Információt találhat a weboldal egy megbízható kórház, kérdezze meg közvetlenül a szokásos orvosát, olvassa el a páciensek beszámolóit az interneten lévő fórumokról, vagy akár az orvos praktizáló kórházában lévő ápolónőktől vagy alkalmazottaktól származó információkat is megkeresheti.

Most, amikor megtalálta a megfelelő hematológust, kérdezzen meg mindent, amit valóban kérdezni szeretne. Kezdve az egészségügyi állapotoktól, a betegség progressziójától az esetlegesen kapott kezelési lehetőségekig. Egy tapasztalt, profi orvos jól elmagyarázza az Ön által feltett kérdéseket.

A véradásnak számos előnye van

A véradás nemcsak a recipiensnek, hanem a donornak is előnyös. Íme néhány a véradás előnyei, amelyeket tudnia kell:

1. Tégy boldogabbá

Egy pszichológiai tanulmány azt mutatja, hogy azok a donorok, akik másokon szeretnének segíteni, kisebb a korai halálozás kockázata, mint azok, akik önérdekből adakoznak, vagy egyáltalán nem adakoznak.

Nem csak, ha felbecsülhetetlen értékű dolgokat adományozunk a rászorulóknak, akkor boldogabbak leszünk. Ez a boldogság érzése tovább nőhet, mert hasznosnak és hasznosnak érzed magad mások számára.

2. Szívbetegségek megelőzése

Ez az életmentő tevékenység ténylegesen csökkentheti a vér viszkozitását, ha rendszeresen végezzük. A vér viszkozitása az egyik olyan tényező, amely szerepet játszik a szívbetegségek kockázatának növelésében.

Ha a testben áramló vér túl vastag, akkor a vér és az erek közötti súrlódás veszélye is nagyobb. Ha már megtörtént a súrlódás, az érfalsejtek károsodhatnak, ami viszont elzáródást (atherosclerosis) vált ki.

3. Segíts a fogyásban

Fogyást tervezel? Próbáljon meg rendszeresen vért adni. Mert ez a tevékenység hatékony módja lehet a szervezetben felgyülemlett kalóriák elégetésének.

A Kaliforniai Egyetem (San Diego, Egyesült Államok) kutatói által végzett tanulmány szerint egy átlagos felnőtt 650 kalóriát égethet el, ha 450 ml vért ad. Habár hatékony a kalóriák elégetésében, emlékezni kell arra is, hogy ez a tevékenység nem használható fogyókúrás programként.

Továbbra is egészséges életmódot kell folytatnia, odafigyelve a táplálékfelvételre és a rendszeres testmozgásra az ideális testsúly elérése érdekében.

4. Csökkenti a rák kockázatát

Azzal, hogy donor leszel, segít a szervezetnek megszabadulni a szervezetben felhalmozódott vasfeleslegtől. A megfelelő mennyiségben a vas számos előnnyel jár a szervezet számára.

Ezzel szemben a túl sok vas felhalmozódása a szervezetben növelheti a szabad gyököket, amelyek korai öregedést és rákot okozhatnak. Legalábbis ez derült ki egy, a Journal of the National Cancer Institute folyóiratban megjelent tanulmányból.

5. Súlyos betegség észlelése

Ez az egyetlen tevékenység lehet az egyik módja annak, hogy megtudja, milyen egészségi állapota van. Ennek oka az, hogy amikor ezt a tevékenységet szeretné végezni, először ellenőrizni kell az egészségi állapotát.

Az orvos alaposan megvizsgálja egészségi állapotát, bekéri a kórelőzményét, laboratóriumi vizsgálatokat végez, hogy megbizonyosodjon arról, hogy Ön jó állapotban van. Így amellett, hogy segít másokon, akiknek vérre van szükségük, ingyenes egészségügyi vizsgálaton is részt vehetsz.

Nem mindenki adhat vért

Bár hasznos, ne csak ezt a nemes tevékenységet végezze. Ennek az az oka, hogy számos feltételnek meg kell felelnie, mielőtt megtenné.

Adományozás előtt győződjön meg arról, hogy megfelel az alábbi kötelező követelményeknek.

• Fizikailag és lelkileg egészséges.
• 17-65 éves korig.
• Minimum 45 kg súlyú legyen.
• A minimális szisztolés nyomás 100-170, a diasztolés nyomás 70-100.
• A hemoglobinszint 12,5 g/dl és 17 g/dl között volt.
• A donor intervallum legalább 12 hét vagy 3 hónap az előző donor óta.

A fent említetteken kívül néhány egészségügyi körülmény is megakadályozza, hogy ezt a nemes tevékenységet végezze. Olvassa el figyelmesen az alábbi listát.

• Láz
• Influenza
• Szívbetegség
• Tüdő betegség
• Rák
• Magas vérnyomás
• Diabetes mellitus (cukorbetegség)
• HIV/AIDS
• Epilepszia vagy görcsrohamok
• Hepatitis B vagy hepatitis C
• Szexuális úton terjedő betegségek, ideértve a gonorrhoeát, szifiliszt és így tovább.
• Alkoholfüggőség
• Drogfogyasztók

Sok más egészségügyi állapot is előfordulhat, amelyeket fent nem említettünk. Ha kétségei vannak, közvetlenül kérdezze meg kezelőorvosát vagy tisztiorvosát, mielőtt vért adna.