Hogyan lehet leküzdeni a szervezet nátriumhiányát az orvos ajánlásai szerint
Az ásványi anyagok nagyon fontosak a szervezet számára, beleértve a nátriumot is. A nátrium hiánya hiponatrémiát okozhat. Ez az állapot akkor fordul elő, ha a vér nátriumszintje alacsonyabb, mint a normál határ (135-145 mmol/l). A nátriumhiány leküzdését nem lehet hanyagul megtenni, megfelelő útra van szükség, hogy ne okozzon életveszélyes szövődményeket.
A kezelés előtt először azonosítsa a hyponatraemia okát
A szervezetben túl sok folyadék lehet az egyik oka annak, hogy egy személy nátriumhiányt, más néven hyponatraemiát tapasztal.
Nem csak, hogy a hyponatraemiát különféle egészségügyi problémák is okozhatják. Ezek közül néhány a vizelethajtó gyógyszerek alkalmazása, a mirigy rendellenességei és a pangásos szívelégtelenség.
Ha nátriumhiány tüneteit tapasztalta, beszélje meg kezelőorvosával, hogy megtudja az okát.
Ezenkívül orvoshoz kell fordulni, hogy megtudja, hogyan lehet leküzdeni a nátriumhiányt. A nátriumhiány kezelésének ismerete nem jelenti azt, hogy orvos tanácsa nélkül is kezelheti.
Annak ellenére, hogy enyhének tűnik, a hyponatraemia továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy szövődményeket okoz, amelyek jelentős hatással vannak az egészségre, ha nem kezelik megfelelően.
Hogyan kezeljük a nátriumhiányt (hiponatrémiát)
Idéző oldal amerikai háziorvos, hogyan lehet leküzdeni a nátriumhiányt alias hyponatremia két lépésre osztható .
Az első lépés annak meghatározása, hogy a beteg azonnali kezelést igényel-e. Általában ezt a tapasztalt hyponatraemia típusának figyelembevételével teszik, nevezetesen akut vagy krónikus.
A második lépés a megfelelő kezelési lépés meghatározása. A beteg állapotától függően az orvosnak mérlegelnie kell az adott nátrium-infúzió mennyiségét és szükség esetén egyéb kezeléseket.
Íme a nátriumhiány leküzdésének módjai a tapasztalt hyponatraemia típusa alapján.
1. Akut hyponatraemia
Az akut hyponatraemiát a nátriumszint csökkenése jellemzi, amely gyorsan, azaz 24-48 óra között következik be.
Ezt az állapotot azonnal kezelni kell, mert a betegnek általában görcsrohamai vannak, és fennáll az agyduzzanat kialakulásának veszélye.
A nátriumszint akut hyponatraemia esetén 125 mmol/l-re csökken. A betegeknek intravénás injekciót kell adni, hogy literenként 4-6 mmol-al növeljék nátriumszintjüket, hogy elkerüljék az idegek és az agy károsodását.
Az akut hyponatraemia kezelése által okozott nátriumhiány kezelésének javasolt módjai a következők:
- Súlyos tünetek: 100 ml 3%-os nátrium-klorid (NaCl) infúzió 10 perc alatt vagy szükség szerint.
- Enyhe-közepes tünetek, kisebb az agyduzzanat kockázata: óránként 0,5-2 ml 3%-os NaCl infúzió testtömeg-kilogrammonként.
2. Krónikus hyponatraemia
A hyponatremia krónikusnak tekinthető, ha 48 óránál tovább fennáll. Ennek a rendellenességnek a kezelése különbözik az akut hyponatraemiától. Az orvosoknak először meg kell ismerniük az okot, mielőtt kezelni tudnák.
A krónikus hyponatraemia legtöbb esetét az ok alapján kezelik. Például az étrend megváltoztatásával, a vízbevitel csökkentésével, hogy az ne haladja meg a napi 1-1,5 litert, vagy vízhajtó gyógyszerek szedésével a felesleges testfolyadék eltávolítására.
Néha nátriuminfúzióra van szükség a vér nátriumszintjének korrigálása érdekében. A nátrium beadását azonban nem szabad gyorsan megtenni.
Ennek az az oka, hogy ez károsíthatja az idegsejteket körülvevő mielin membránt. Amikor ez megtörténik, a páciens ozmotikus demyelinisatiós szindrómában (ODS) szenved.
Figyelembe véve az ODS kockázatát, az alábbiakban ismertetjük a nátriumhiány kezelésének módjait intravénás folyadékok beadásával a krónikus hyponatraemia kezelésére:
- Magas ODS-kockázat: napi 4-8 mmol/liter szérum-nátrium beadása. A maximális javasolt nátrium-növekedés 8 mmol/l 24 órás időszak alatt.
- Normál ODS kockázat: 10-12 mmol/l szérum nátrium beadása 24 órán keresztül; vagy 18 mmol literenként 48 óra alatt.
Az orvosok általában IV-en keresztül nátriumot adnak be a hyponatraemia kezelésére, hogy a szint normalizálódjon.
Ne feledje azonban, hogy ezzel a módszerrel csak a nátriumhiányt vagy az elektrolitzavarokat lehet kezelni, de nem szünteti meg a kiváltó tényezőt.