emailvision.org

Testünk mozgása az agy, az idegek, a gerinc és az izmok bonyolult kölcsönhatásainak köszönhető. Ennek az összetett kölcsönhatásnak a meghibásodása vagy meghibásodása mozgáskárosodáshoz vezet. A mozgászavarok különböző típusai a károsodás helyétől függenek. Íme a 3 fő terület, ahol károk keletkezhetnek:

• Az agy mozgását irányító részének károsodása izomgyengeséget vagy bénulást és túlzott reflexeket okozhat.
• Alapi idegsejtek. Az agy tövében, az agy belső részén található idegsejtek gyűjteménye, amely a mozgások koordinációját szabályozza. Ennek a területnek a sérülése kényszermozgást vagy mozgáscsökkenést okoz
• Az agynak a koponya hátsó részén található része, amely szabályozza a koordinációt és az izomtevékenységet. Ennek a területnek a sérülése a koordináció és az izomtevékenység elvesztését eredményezi.

Számos mozgászavar van, amely lehet átmeneti, például csuklás, vagy tartósabb, mint például a Parkinson-kór. Íme a leggyakoribb mozgászavarok, amelyekről tudnia kell:

Parkinson kór

A Parkinson-kór egy lassan progresszív és degeneratív neurológiai rendellenesség, amely a testmozgások feletti kontroll elvesztését okozza. Néhány gyakori tünet a remegés, amikor az izmok nyugalomban vannak ( nyugalmi remegés ), fokozott izomtónus (merevség), lassú mozgás és egyensúlytartási nehézség (testtartási instabilitás).

A Parkinson-kór fő oka az agysejtek által termelt dopamin, más néven substantia nigra elvesztése. Az agy közepén található. A dopamin egy agyi vegyi anyag, amely az izommozgásért és a koordinációért felelős. Ahogy a substantia nigra romlik, kevesebb dopamin termelődik. Ez megzavarja az agyból az izmoknak küldött jelek válaszát.

A Parkinson-kór frusztráló lehet a betegek és családjaik számára. A kiszámíthatatlan mozgások és a mozgásszabályozás szélsőségei megnehezítik a napi rutintevékenységek megszervezését. Az olyan tevékenységek, mint a fürdés, öltözködés és étkezés nehézkesek lehetnek

Tourette-szindróma

A Tourette-szindróma egy neurológiai rendellenesség, amelyet ismétlődő mozgások és/vagy hangos zajok jellemeznek, más néven tic. Ez a rendellenesség leggyakrabban 6 és 15 év közötti gyermekeknél fordul elő. Ez egy gyakori rendellenesség, amely több férfit érint, mint nőt.

A Tourette-szindróma általában izomrándulásokkal, például fejrándításokkal, állandó pislogással és grimaszokkal kezdődik. Ezután a tünetek intenzívebbé válhatnak. Ez magában foglalhatja a hangos beszédet, az ütést, a rúgást és a hirtelen fellépő légszomjat. A vokális beszédet nehéz ellenőrizni és kínos lehet, különösen nyilvánosan. Mivel a legtöbb ember nem érti, mi az a Tourette-szindróma, a szindróma kiújulásakor történő hangoskodás szándékos cselekedetnek tekinthető. A vokális beszéd általában morgás, kiabálás és ugatás formájában történik.

Esszenciális tremor

Az esszenciális tremor nem életveszélyes betegség, de negatív hatással lehet az életére. Az esszenciális tremor a test egy részének szabályozhatatlan ritmikus remegése. Leggyakrabban a kezet, a karokat vagy a fejet érinti. Ezt az állapotot az agy bizonyos területei közötti abnormális kommunikáció okozza, és gyakran tévesen Parkinson-kórként diagnosztizálják.

Talán a leggyakoribb neurológiai mozgászavar, az esszenciális tremor, amelyről úgy gondolják, hogy Ausztráliában és Új-Zélandon 14 000 embert érint. A legtöbb esetben ez egy lassan progresszív rendellenesség. Talán sokan nem tapasztalnak előrelépést, csak enyhe remegést tapasztalnak életük hátralévő részében.

Ellentétben a Parkinson-kórhoz kapcsolódó remegésekkel, amelyek akkor is jelen vannak, amikor az izmok inaktívak, az esszenciális tremor tünetei hiányoznak vagy csökkentek a pihenőidő alatt. A remegés általában teljesen elmúlik alvás közben.

Az esszenciális remegés zavarba ejtő és legyengítő lehet. Egyesek remegést tapasztalhatnak más neurológiai tünetekkel, például járás közbeni egyensúlyzavarral együtt.

Disztónia

A dystonia egy neurológiai mozgászavar, amelyet izom-összehúzódások jellemeznek, általában ismétlődő és csavaró mozgások vagy rendellenes testtartások és pozíciók által. A disztóniát a bazális ganglionok károsodása okozza. Az ellenőrizetlen mozgások hatással lehetnek a karokra, a lábakra, a szemhéjakra és a hangszálakra. Emiatt hirtelen lefagyhat egy tevékenység közepén.

A dystonia lehet genetikai mutáció (primer disztónia) vagy rendellenesség vagy gyógyszer (szekunder dystonia) eredménye. Egyes gyógyszerek, amelyek disztóniát okozhatnak, közé tartoznak az antipszichotikus gyógyszerek.

Ha mozgászavarra utaló jeleket észlel, azonnal értesítse orvosát. A jobb prognózis érdekében fontos, hogy időben felismerjük.