Az izgatottság, amikor dühös és nyugtalan, mentális zavar jele lesz

A harag vagy az irritáció érzése mindenkinél közös. Bizonyos körülmények között azonban ez a harag nagyon súlyos lehet, vagy általában izgatottságnak nevezik. Ha ez megtörténik Önnel, legyen éber. Ennek oka az, hogy az izgatottság olyan állapot, amely bizonyos mentális zavarok jele lehet. Ha többet szeretne megtudni, tekintse meg az alábbi teljes áttekintést az agitációról.

Mi az agitáció?

Az izgatottság ingerültség, nyugtalanság, ingerlékenység vagy harag érzése, amelyet egy személy tapasztal. Ezt az állapotot általában egy bizonyos helyzet vagy nyomás váltja ki, amely gyakran előfordul minden életben. Izgatottságot tapasztalhat munkahelyi, iskolai vagy egyéb körülmények miatti stressz miatt.

Az izgatottság azonban ismert ok nélkül is előfordulhat. Ebben az állapotban a tapasztalt izgatottságra figyelni kell. Ennek az az oka, hogy az izgatottság bizonyos egészségügyi állapotok jele lehet, beleértve a mentális egészségi zavarokat is, amelyek zavarhatják mindennapi életét.

Nem ritkán ezt az állapotot gyakran különféle egyéb jelek is kísérik. Ide tartoznak a szokatlan gesztusok, a durva beszéd, a rossz vagy agresszív viselkedés vagy az erőszakos hajlam. A szóban forgó szokatlan mozdulatok lehetnek kezek tördelése, ökölbe szorítás, lábak csoszogása, lépegetés vagy haj, bőr vagy ruha húzása.

Az izgatottságnak ezek a jelei hirtelen jelentkezhetnek, vagy idővel, hosszú időn keresztül alakulhatnak ki. Ez percekig, hetekig vagy akár hónapokig is eltarthat.

Megjelenésének első szakaszában egy személy egyszerűen ingerlékenynek, nyugtalannak vagy ingerültnek érezheti magát. Aztán, ha izgatottsága fokozódik, elkezdhet járkálni, keményen beszélni, ökölbe szorítani a kezét, majd agresszíven és fenyegetően viselkedni.

Eközben, amint a MedlinePlus beszámolt róla, ha az izgatottságot az éberség megváltozása kíséri, ez a delírium jele lehet. A delíriumot általában bizonyos egészségügyi állapotok okozzák, amelyeket azonnal orvosnak kell ellenőriznie.

Izgatottságot okozó állapotok

Az izgatottságot különböző tényezők okozzák. Íme néhány lehetséges oka az izgatottságnak:

  • Feszültség

A stressz az izgatottság leggyakoribb oka. Ezt az állapotot különféle tényezők okozhatják, például munkahelyi nyomás (például kiégési szindróma), iskola, pénzügyi problémák, párkapcsolati problémák vagy bizonyos traumát okozó események.

  • Hormon egyensúlyhiány

A kiegyensúlyozatlan hormonok, például a pajzsmirigyhormonok izgatottságot is okozhatnak. Ezek közé tartozik a pajzsmirigy alulműködése (hipotireózis) vagy a pajzsmirigy túlműködése (hyperthyreosis). Ez a hormonális egyensúlyhiány hatással lehet az agyműködésre, ezért gyakoriak a különféle neuropszichiátriai tünetek, mint például a hangulat (beleértve az izgatottságot is) és a kognitív változások.

  • Autizmus

Az autizmussal élőknek problémái vannak a szociális készségekkel, a viselkedéssel, a beszéddel és a nonverbális kommunikációval. Ez az állapot az autizmussal élők ingerlékenységét vagy izgatottságát okozhatja.

  • Skizofrénia

A skizofrénia egy súlyos mentális rendellenesség, amely hallucinációkat, téveszméket, gondolkodási és viselkedési zavarokat okoz. Ez az állapot gyakran váratlan izgatottságot okoz.

  • Szorongásos zavarok, depresszió és bipoláris zavar

A szorongásos zavarok, a depresszió és a bipoláris zavar olyan mentális zavarok, amelyek gyakran befolyásolják a szenvedők hangulatát. A hosszan tartó szomorúságon, szorongáson és energiahiányon kívül ez a három ingerlékenység, düh vagy izgatottság érzését is okozhatja.

A fenti tényezőkön túlmenően, itt vannak más körülmények is, amelyek izgatottságot okozhatnak:

  • Alkoholfüggőség vagy alkoholmegvonás.
  • Fájdalom bizonyos testrészekben vagy láz.
  • Allergiás reakció.
  • Túlzott koffeinfogyasztás.
  • Illegális kábítószerekkel, például kokainnal vagy marihuánával való visszaélés.
  • Fertőzés, különösen időseknél.
  • Mérgezés, például szén-monoxid.
  • Kábítószerek, például amfetaminok, teofillin és kortikoszteroidok használata.
  • B6-vitamin hiány.
  • A központi idegrendszert érintő betegségek, például agydaganatok, demencia, Alzheimer-kór vagy fejsérülés vagy trauma.

Hogyan kezeljük az izgatottságot?

Az izgatottság olyan állapot, amely még mindig szabályozható különféle gyógyszerekkel. Ennek az állapotnak az ellenőrzése vagy kezelése azonban magától az izgatottság okától függ.

Például pszichoterápiát és antidepresszáns gyógyszereket gyakran adnak szorongásos zavarban szenvedőknek, és ez a bipoláris zavar kezelésének egyik módja lehet. A felajánlott terápiák egyike általában kognitív viselkedésterápia vagy pszichoterápia kognitív viselkedésterápia (CBT).

Eközben, ha a stressz miatt izgatottság lép fel, megtehet bizonyos, az Ön számára megfelelő módszereket a stressz enyhítésére. Például jóga, meditáció vagy légzéstechnikák. Ami más okokat illeti, amelyek szintén bizonyos speciális módszereket igényelnek. A megfelelő kezelési mód érdekében forduljon orvoshoz.

Az agitáció a konkrét módokon kívül más általános módszerekkel is leküzdhető. Íme néhány gyakori módszer, amelyek segítenek ebben:

  • Hozzon létre egy csendes környezetet.
  • Csökkentse a világítást a házban nappal és éjszaka.
  • Pihenj és aludj sokat.
  • Nyugtató gyógyszerek, például benzodiazepinek, szájon át vagy injekcióban történő szedése, különösen súlyos esetekben. Konzultáljon orvosával, hogy kell-e szednie ezt a gyógyszert vagy sem.

A megfelelő kezelési mód megtalálásához minden bizonnyal nagyon szükséges egy orvos diagnózisa. Ezért azonnal forduljon orvoshoz, ha Ön vagy hozzátartozói hosszú ideig súlyos izgatottságot tapasztalnak, nincs ismert kiváltó ok, vagy gyakran más tünetek kísérik. Súlyos esetekben ez az állapot öngyilkossági gondolatokhoz vagy öngyilkossági gondolatokhoz vezethet.

Miért függ össze az izgatottság és a depresszió?

A depressziós embereket gyakran lomhának, mindig komornak, nehezen koncentrálónak és terméketlennek írják le. Egyes depressziós emberek azonban továbbra is iskolába járhatnak, dolgozhatnak, vagy akár maradhatnak is lógni a barátaival szokás szerint.

Ezt azért teszik, hogy elfedjék a depresszió tüneteit. Néhány ember úgy dönt, hogy mosolyogva és nevetéssel leplezi depresszióját, vagy gyakran álcázott depressziónak nevezik.

Másrészt, néhány depressziós ember hajlamos negatív viselkedést mutatni, például haragot, ingerlékenységet és túlzott frusztrációt. Ez egy „pajzs”, vagy önvédelemként szolgál, hogy kivédje az embereket körülvevő kíváncsi kérdéseket, amikor egy nap meglátják, hogy szomorúbbnak és szomorúbbnak tűnik.

Ezt az állapotot izgatott depressziónak nevezik. Az agitációs depresszió a klinikai depresszió egyik altípusa, más néven major depresszió.súlyos depressziós rendellenesség/MDD). A túlzott harag és szorongás mellett az ilyen típusú depresszió pszichomotoros tüneteket is okozhat, például lépegetést, hajjátékot vagy hajcsavarást, ujj- vagy körömharapást, bőrdörzsölést vagy karcolást, sikoltozást vagy sok beszédet.


$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found