emailvision.org

Ha úgy érzi vagy gyanítja, hogy rák tüneteit tapasztalja, az egyik módja annak, hogy megbizonyosodjon arról, hogy orvoshoz kell fordulnia. Általában az orvos először diagnosztizálja, például vér-, vizelet- vagy szövetvizsgálatok elvégzésével. A cél a tumormarkerek felkutatása a szervezetben. Akkor mik azok a tumormarkerek? Tekintse meg a teljes magyarázatot alább.

Mik azok a tumormarkerek?

A tumormarkerek olyan anyagok vagy fehérjék, amelyek megtalálhatók a vérben, a vizeletben vagy a szövetsejtekben a rákos vagy daganatos betegek szervezetében. A rákos sejtek vagy a daganatsejtek általában termelik ezt az anyagot. Ezekből az anyagokból az orvosok meg tudják állapítani, mennyire agresszív a daganat vagy a rák, és hogy az állapot reagál-e a kezelésre.

Ezért az orvos vér- vagy vizeletvizsgálatot végez, hogy megkeresse ezt az anyagot az Ön szervezetében. Valójában jelenleg a tumormarkerek nem korlátozódnak a rákos sejtek által termelt fehérjékre vagy anyagokra. Ugyanakkor bizonyos rákos megbetegedésekhez kapcsolódó genetikai anyagban (DNS, RNS) is vannak változások.

A genetikai anyag változásai tumormarkerként is funkcionálhatnak a betegség kialakulásának, az elvégzett rákkezelés típusának meghatározásában és a rák korai felismerésében. Valójában a legfejlettebb technológia több genetikai anyagot is tesztelhet egyszerre.

Ez minden bizonnyal több információt nyújthat a daganat jellemzőiről. Nos, sokféle tumormarker létezik, amelyeket tudnia kell. Ezen anyagok némelyike ​​csak egy ráktípushoz kapcsolódik, míg mások több ráktípushoz kapcsolódnak egyszerre.

Tumormarkerek használata

A tumormarkerek különféle rákdiagnosztikai és nyomon követési igényekhez használhatók. Ennek ellenére az orvosok általában nem csak tumormarkereket használnak, hanem más tesztekkel együtt, amelyek segíthetnek további információkkal szolgálni a beteg állapotával kapcsolatban:

1. Szűrés

Valójában ennek az anyagnak a használata nem megfelelő szűrés, mert ezek az anyagok általában kevésbé érzékenyek és specifikusak a páciens állapotának leírására. Vannak azonban bizonyos feltételek, amikor ez az anyag hasznos lehet a folyamatban szűrés vagy a rák korai felismerése.

Általában az orvosok tumormarkereket használnak szűrés olyan betegeknél, akiknél nagy a rák kialakulásának kockázata. Például olyan betegek, akiknek családi kórtörténete rákkal vagy bizonyos ráktípusokhoz kapcsolódó specifikus kockázati tényezőkkel kapcsolatos.

2. Diagnózis

Ha már bizonyos rákos megbetegedések tüneteit mutatják, például az agyrák tüneteit, a tumormarkerek jelenléte vagy hiánya a szervezetben segíthet a rák jelenlétének vagy hiányának kimutatásában.

Ezen kívül ennek az anyagnak a jelenléte általában segíthet az orvosoknak abban, hogy meggyőződjenek arról, hogy az Ön által tapasztalt állapot rák, nem pedig egy másik betegség, amelynek tünetei hasonlóak az Ön által tapasztalt rákhoz.

3. Súlyosság

Ha orvosa azt állítja, hogy Önnek valamilyen ráktípusa, például mellrákja van, a tumormarkerek segíthetnek az orvosnak meghatározni a betegség súlyosságát (stádiumát).

Ezzel az anyaggal az orvosok megtudhatják, hogy a rák áttétes-e vagy átterjedt-e a test más szöveteire és szerveire, vagy sem. Ha nem, milyen stádiumban volt a rák, és ha igen, milyen súlyosan terjed?

4. Prognózis

A daganatmarkereket az orvosok is használhatják annak meghatározására, hogy mennyire agresszívek a rákos sejtek a szervezetben. Segíthet a rák súlyosságának valószínűségén is.

Ily módon az orvos azt is meg tudja határozni, hogy mekkora valószínűséggel gyógyul meg, ha e rák miatt kezelik.

5. Kezelési lehetőségek

A tumormarkerek többféle típusa segíthet az orvosoknak meghatározni a rákos betegek megfelelő és hatékony kezelési lehetőségeit. Azonban további kutatásokra van szükség annak biztosítására, hogy ennek az anyagnak a felhasználását a kezelés típusának meghatározásához felhasználják.

6. Ellenőrizze a kezelés eredményeit

Az orvosok ezt az anyagot a kezelés utáni állapotának nyomon követésére is használhatják. Általában ebből az anyagból az orvos meg tudja határozni az Ön által végzett kezelés sikerességi arányát.

Ha ezeknek az anyagoknak a szintje csökken, az azt jelenti, hogy a kezelés sikeres. Ha azonban ezeknek a tumormarkereknek a szintje nem változik, az azt jelenti, hogy az orvosnak felül kell vizsgálnia az Ön által alkalmazott kezelés típusát.

Nemcsak az, hogy az orvosok azt is megtudhatják, hogy a sikeres kezelés után fennáll-e a rák újbóli megjelenésének lehetősége vagy sem. Ha ezeknek az anyagoknak a szintje a kezelés előtt megemelkedik, a kezelés után csökken, de idővel ismét emelkedik, fennáll annak az esélye, hogy a rák kiújul.

A tumormarkerek típusai

Számos típusú tumormarker létezik, amelyek meghatározhatják a különböző típusú rák jelenlétét vagy hiányát. Íme a leggyakoribb típusok teljes magyarázata:

1. Alfa-fetoprotein (AFP)

Az orvosok általában ezt az egy tumormarkert találják a vérmintában. Általában az AFP szintje nő a terhesség alatt és a hepatitisben szenvedő betegeknél. Az AFP azonban általában nem található felnőtt vérben.

Ez azt jelenti, hogy ha az AFP szintje emelkedett férfiaknál vagy nőknél, akik nem terhesek, ez a rák jele lehet. A májrák, a petefészekrák és a hererák az AFP-vel kapcsolatos ráktípusok közé tartozik.

A szervezetben az AFP funkciója általában segíthet az orvosoknak a rák diagnózisának meghatározásában, a rákkezelés nyomon követésében, egészen addig, amíg a rák újbóli megjelenése a sikeres kezelés után lehetséges.

2. CA 125

Általában az az állapot, amely a CA 125 szintjének emelkedését okozza a vérben, a petefészekrák. A méhrák, a méhnyakrák, a hasnyálmirigyrák, a májrák, a vastagbélrák, az emlőrák és a tüdőrák azonban szintén növelheti a vérszintet.

Valójában számos egyéb, a rákkal nem összefüggő egészségügyi állapot is növelheti a CA 125 szintjét a vérben. Például terhesség, endometriózis és myoma.

Ennek a daganatmarkernek a vérben való jelenléte segíthet az orvosoknak a diagnózis felállításában, a kezelési folyamat nyomon követésében és a rák újbóli megjelenésének kockázatában a kezelés után.

3. CA 15-3

A CA 15-3 általában hasznos az emlőrák kezelésének hatásának meghatározásában. Ennek ellenére a CA 15-3 szintje a vérben megemelkedhet más állapotok, például petefészekrák, tüdőrák és prosztatarák miatt.

Valójában számos egyéb egészségügyi állapot is növelheti a vérszintet, például az emlődaganatok, az endometriózis, a kismedencei gyulladásos betegségek és a hepatitis. Nemcsak ez, a terhesség és a szoptatás is növelheti ennek a tumormarkernek a szintjét a vérben.

Az emlőrákban az orvosok általában a CA 15-3-at használják a beteg kezelésének nyomon követésére, és kiderítik, hogy a rák kiújul-e a kezelés után.

4. CA 19-9

Ez a fajta tumormarker általában a vastagbélrákhoz, a gyomorrákhoz és az eperákhoz társul. Ezenkívül a CA 19-9 szintje súlyosnak minősített hasnyálmirigyrákra is utalhat.

Ez az anyag azonban akkor is megemelkedik, ha számos egyéb egészségi állapota van, mint például vesekő, hasnyálmirigy-gyulladás, májcirrhosis, gyulladásos bélbetegség (IBD), pajzsmirigy-rendellenességek és epehólyag-gyulladás.

Általában ez az egyetlen marker segíthet az orvosoknak nyomon követni a beteg kezelését, valamint a rák megjelenésének lehetőségét a kezelés befejezése után.

5. Karcinoembrionális antigén (CEA)

Az orvosok általában ezt az egy anyagot találják meg a vérmintákban. Általában a CEA a vastagbélrákhoz kapcsolódik, de ez az anyag utalhat hasnyálmirigyrákra, tüdőrákra, mellrákra és petefészekrákra is.

Valójában olyan körülmények, mint pl rheumatoid arthritis, A hepatitis, a vastagbélgyulladás és a hasnyálmirigy-gyulladás a CEA-szint emelkedését okozhatja a vérben. A CEA szintje is emelkedhet aktív dohányzókban.

Ezek a markerek általában segíthetnek az orvosoknak meghatározni a rák stádiumát, meghatározni a prognózist és nyomon követni a betegek rákkezelését. Nemcsak az, hogy az orvosok a CEA segítségével meghatározhatják a rákos sejtek megjelenésének kockázatát a kezelés befejezése után.

6. Laktát-dihidrogenáz (LDH)

Ez az egyetlen fehérje általában kis mennyiségben jelenik meg a szervezetben. A Stanford Health Care szerint azonban vannak bizonyos ráktípusok, amelyek növelhetik szervezetünk szintjét. Általában ezek az anyagok csírasejtdaganatokhoz és heredaganatokhoz kapcsolódnak.

Általában a vér LDH szintjének mérése segít a folyamatban lévő rákkezelés szabályozásában. Ezenkívül ezek a tumormarkerek segíthetnek az orvosoknak a rák súlyosságának meghatározásában, a rákos sejtek kezelés utáni visszatérésének lehetőségének meghatározásában.

Néhány egyéb egészségügyi probléma, amely szintén növelheti a vér LDH-szintjét, a szívelégtelenség, a pajzsmirigy alulműködése, a vérszegénység, valamint a különféle tüdő- és májbetegségek.

7. Prosztata-specifikus antigén (PSA)

Ez a daganatképző rendszer általában alacsony koncentrációban található felnőtt férfiak vérében. Az emelkedett szint prosztatarákra utalhat. Azonban néhány egyéb feltétel, mint pl jóindulatú prosztata hiperplázia (BPH) és a prosztatagyulladás is okozhatja a PSA-szint emelkedését.

Általában a PSA segíthet az orvosoknak a prosztatarák korai felismerésének folyamatában, segíthet a prosztatarák szűrési folyamatában, és nyomon követheti a betegek által a prosztatarák kezelésére alkalmazott kezelést.

Nem szabad elfelejteni, hogy az orvosok ezt az anyagot is felhasználhatják annak megállapítására, hogy fennáll-e a lehetőség a prosztataráksejtek visszatérésére a kezelés befejezése után.