Audiometria, halláskárosodás kimutatására szolgáló teszt |

Ha szeretné megismerni hallási képességét és észlelni a fülével kapcsolatos problémákat, a legmegfelelőbb vizsgálat az audiometria. Az audiometriai teszt méri a fül képességét a különböző intenzitású hangok érzékelésére, a fül egyensúlyának működését, valamint a belső és külső fül állapotát.

Az audiometriai vizsgálat rutin szűrésként (vizsgálatként) vagy a halláskárosodás kezelésének támogatására fontos. Tehát mi ennek a vizsgálatnak a teljes eljárása?

Mi az audiometriai vizsgálat?

Az audiometria egy olyan vizsgálat, amelynek célja a hallásfunkció tesztelése a hanghullám rezgések hangereje (intenzitása) és sebessége (tónusa) alapján.

Az audiometriai eljárásokat fül-orr-gégész vagy audiológus végezheti.

Ezt a vizsgálatot olyan betegeknél végzik el, akiknek halláskárosodásuk van, vagy kezdeti vizsgálatot (szűrést) végeznek.

Az audiometria a hallásvizsgálatok számos típusának egyike, amelyekkel megbizonyosodhat arról, hogy a fül megfelelően működik.

Mi a célja az audiometriai vizsgálatnak?

Ez az eljárás ellenőrizni fogja hallásfunkcióját, például:

  • hangátvitel (középfül funkció),
  • idegi hangátvitel (cochleáris funkció), ill
  • beszéddiszkriminációs képesség (központi integráció).

Ezzel a teszttel megtudhatja, hogy a fül mennyire képes hangfelvételre. Az audiometriai vizsgálat eredményeit decibelben (dB) mérik a hangintenzitás és Hertz (Hz) értékben a hangszín tekintetében.

Az audiometriai vizsgálat súlyos fülműködési zavarokra is utalhat, mint például a korai stádiumú hallásvesztés (süketség).

Ezért az audiometriai tesztek segíthetnek az orvosoknak a halláskárosodás különféle okainak diagnosztizálásában, például:

  • születési rendellenességek,
  • krónikus fülfertőzés,
  • veleszületett állapotok, például otosclerosis (a fülcsont szerkezetének nem megfelelő növekedése, ami miatt a fül nem működik megfelelően),
  • fülsérülés,
  • belső fülbetegségek, például Ménière-kór vagy autoimmun betegség,
  • rendszeres kitettség hangos zajoknak, és
  • megrepedt dobhártya.

Hallásvesztés akkor fordul elő, ha a csiga szőrsejtjei nem működnek megfelelően.

Maga a fülkagyló a belső fülnek az a része, amely fontos szerepet játszik a hanghullámok és rezgések agyba továbbítandó impulzusokká alakításában.

Az agy feldolgozza az információt, így Ön azonosítani tudja a különböző hangokat.

Audiometriai vizsgálati eljárás

Az audiometriai vizsgálat elvégzéséhez nem szükséges különösebb előkészület.

Csak nyugodtnak kell maradnia, és nem kell sokat mozognia a teszt alatt, hogy pontos eredményt kapjon.

Az audiometriai vizsgálatot általában hangszigetelt helyiségben végzik. A rendszer felkéri, hogy helyezze fel a készüléket fülhallgató audiometriai géphez (audiométerhez) csatlakoztatva.

Az audiométer különböző hangmagasságú és intenzitású hanghullámokat küld a fülbe. Az audiométer egy elektronikus műszer, amely a következőkből áll:

  • tiszta hang generátor,
  • cochleáris funkció mérő,
  • hangtompító különféle hangos hangokhoz,
  • mikrofon beszédvizsgálathoz, és
  • fülhallgató a hallás tesztelésére levegőn keresztüli stimulációval.

Az audiometriai vizsgálat során az orvos számos vizsgálatot végez. Minden egyes tesztet más-más módon végeznek el, hogy pontosabban meghatározhassák a hallásfunkciót.

Az Egyesült Államok szerint Az Országos Orvostudományi Könyvtár szerint 3 típusú vizsgálatot végezhet el az audiometria során:

1. Tiszta tónusú audiometria (audiogram)

Ennek a tesztnek a célja annak megállapítása, hogy a fül képes-e hallani a hangokat minimális hangerőn. Ebben a vizsgálatban a páciens különféle hangokat hallgat különböző frekvenciájú és hangerővel.

A pácienst arra kérik, hogy emelje fel a kezét, vagy nyomja meg a készülék gombját, amikor halk hangot hall.

A páciens fülébe egy oszcillátornak nevezett eszközt is helyeznek, amellyel megvizsgálják, hogy a fülcsontok megfelelően fogadják-e a hangrezgéseket.

2. Beszédaudiometria

Ez a hallásvizsgálat teszteli, hogy képes-e hallani a különböző hangerővel és időközönként kimondott szavakat.

Hallásképességének teszteléséhez meg kell ismételnie a szavakat helyesen.

Ebben a tesztben az orvos vagy az audiológus megkérheti Önt, hogy ismételje meg azokat a szavakat, amelyeket háttérzajjal közvetített (zaj) a hallás tisztaságának mérésére.

3. Csontvezetési vizsgálat (immittancia audiometria)

Ez az audiometriai teszt mérheti a dobhártya működését és a középfül hanghullámok átviteli képességét.

A teszt elvégzése előtt egy eszközt helyeznek a fülbe.

Ezeken az eszközökön keresztül levegőt pumpálnak, hogy növeljék a fülben a nyomást, így a hallható hang is megváltozik.

Az audiometriás készülék figyeli, hogy milyen jól hallható a hangminőség, ha a fülben a légnyomás megváltozik.

Az audiometriai vizsgálatot a fent említett vizsgálatokon kívül esetenként hangvillával végzett hallásvizsgálat is kiegészíti.

Orvosa vagy audiológusa hangvillát helyez a füle mögé.

Ezenkívül az oszcillátor minden hangvilla megszólalásakor rögzíti a fül által felfogható rezgés mértékét.

Az audiometriai tesztek eredményeinek leolvasása

A vizsgálat befejezése után az orvos vagy az audiológus személyesen bemutatja Önnek a vizsgálati eredmények elemzését.

Az audiometriás vizsgálat normális eredményeket mutat a következő körülmények között:

  • A fül hallja az alacsony hangerőt, a suttogást vagy az óra ketyegését.
  • A fül képes hallani a levegőben átáramló hangvilla hangját, amely megrezegteti a fülcsontot.
  • Egy specifikusabb audiometriai vizsgálat során a fül normál hallásfunkciót mutat, ha képes hallani a 250 és 8000 Hz közötti hangokat.

Eközben a kóros eredményeket mutató vizsgálat halláskárosodást jelezhet.

A 25 dB alatti tiszta hangok hallásának hiánya halláskárosodásra utal.

A kóros vizsgálati eredmény azonban nem jelenti azt, hogy teljesen elvesztette a hallását. A hallásfunkció károsodása több fokozatra osztható.

Elveszítheti a képességét, hogy meghallja a túl magas vagy túl alacsony hangokat, de nem teljesen süket, vagy nem hallja a fülét.

Mi van, ha a vizsgálati eredmények nem normálisak?

A kóros audiometriai vizsgálati eredmények fontos információk lehetnek, hogy az orvos diagnosztizálhassa az okot.

A következő halláscsökkenési állapotok befolyásolhatják a kóros audiometriai teszteredményeket:

  • akusztikus neuroma,
  • akusztikus trauma,
  • krónikus fülfertőzés,
  • az életkor miatti halláskárosodás
  • hangos robbanásoktól megsüketült,
  • labirinthitis,
  • állandó éhség a hangos zajokra, az egyik a hangos zenére,
  • Meniere-kór,
  • rendellenes csontnövekedés a középfülben (otosclerosis), és
  • dobhártya sérülés.

A hirtelen süketség 7 leggyakoribb oka

Ha az audiometria eredményei halláscsökkenést jeleznek, orvosa javasolhatja fül- vagy egyéb hallásfunkció-vizsgálat elvégzését.

A további ellenőrzések a következők: otoakusztikus emissziós vizsgálat (OAE) a belső fül hangjainak észlelésére, valamint arra, hogy a fül idegei hogyan reagálnak ezekre a hangokra.

Ezenkívül előfordulhat, hogy az orvosnak olyan vizsgálatokat kell végeznie, mint például a fej MRI-je, hogy diagnosztizáljon bizonyos betegségeket vagy állapotokat, amelyek halláskárosodást okoznak.

Az MRI segíthet az orvosoknak azonosítani az akusztikus neuroma által okozott halláskárosodást.

Mikor kell ezt az ellenőrzést elvégeznem?

Összefoglalva, audiometriai vizsgálatot végeztek a hallásproblémák kimutatására, valamint egy kezdeti vizsgálatra.

Azonnal forduljon orvoshoz, ha hallásproblémák tüneteit észleli, mint például:

  • néma beszéd és hang,
  • nehézségekbe ütközik a szavak megértése, különösen zaj közepette vagy tömegben,
  • mássalhangzók hallásának nehézségei,
  • gyakran megkér másokat, hogy beszéljenek lassan, tisztán, hangosan, és
  • fel kell hangosítani a televíziót és a rádiót.

Ezen túlmenően – idézi az American Family Physician – az időseknek vagy időseknek ajánlott audiometriai vizsgálatokat végezni, mert ezekben a korosztályokban nagy a halláskárosodás kockázata.


$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found