emailvision.org

Tudtad, hogy az agyrák valójában rosszindulatú daganat? Az agyban lévő daganatok lehetnek jóindulatúak és rosszindulatúak. A jóindulatú daganatok viszonylag könnyebben kezelhetők, míg a rosszindulatú daganatok vagy az agyrák gyorsan más halálos egészségügyi állapotokhoz vezethetnek. Azonban az agyrákos embereknek nincs várható élettartama? Tekintse meg az alábbi magyarázatomat.

Mi a különbség a daganat és az agyrák között?

Mielőtt megtudná, hogy az agyrákos betegek várható élettartama van-e vagy sem, először meg kell értenie, mi a különbség a daganat és az agyrák között. Alapvetően az agyrák egy rosszindulatú daganat, amely az agyban helyezkedik el. Maga a daganat az lassan progresszív, így idővel a daganat nagyobb lesz és súlyosabb tüneteket okoz.

Azonban meg kell értenie, hogy a jóindulatú daganatok nem mindig válnak rosszindulatú daganatokká, és végül agyrákká válnak. Ezért, ha orvosi vizsgálatot végez, és daganatot észlel az agyban, jobb, ha azonnal nyomon követik, nehogy a daganat megnagyobbodjon és rosszindulatúvá váljon.

Alapvetően az agydaganatok két típusra oszthatók a daganat származási helye alapján. Ez a két típus primer és másodlagos daganat. Az elsődleges daganatok olyan daganatok, amelyek magában az agyban lévő sejtekből származnak.

Például a gliasejtekből származó daganatok, nevezetesen a gliómák és asztrocitómák, az agyat bélelő sejtekből származó daganatok, nevezetesen a meningioma tumorok és a glioblasztóma daganatok, amelyek az asztrocita sejtekben képződő daganatok. Általában az elsődlegesnek minősített daganatok egyediek vagy csak egy daganatok.

Eközben a másodlagos daganatok más szervek daganatai, amelyek az agyba terjednek. Például olyan daganatok, amelyek a mellből az agyba, vagy a méhből az agyba terjednek. Általában a daganatok más szervekről terjednek, mert a keletkezés helyén a daganat a legmagasabb stádiumba került, ez a 4. stádium.

Ekkor a daganatsejtek tovább fejlődtek, és behatoltak a nyirokcsomókba és a környező erekbe. Így a daganat átterjed a test más részeire, beleértve az agyat is. A másodlagos daganatok általában egynél több vagy nagyon sok. Ezért a másodlagos daganatokat veszélyesebbnek tekintik, mint az elsődleges daganatokat, mivel a daganatok nagy száma csökkenti az agyból való eltávolítás esélyét.

Sok esetben a műtét hatástalanná válik, ezért a másodlagos daganatok kezelési lehetőségei általában csak a sugárzás vagy a kemoterápia. Eközben az elsődleges daganat esetében továbbra is lehetséges a daganat műtéti eltávolítása.

A daganatok kialakulásának megértése az agyban

A daganatok kialakulása minden embernél más és más lehet, ez hónapokon vagy akár éveken belül is bekövetkezhet. Ezeknek a daganatoknak a kialakulása hatással lesz az agyrákos betegek várható élettartamára is. Ezt számos tényező befolyásolja, nevezetesen a szervezeten belüli tényezők és a daganatból származó tényezők.

A szervezetnek van egy védekező rendszere, amelyek közül az egyik ún tumor nekrózis faktor. Ez a rendszer lehetővé teszi a szervezet számára, hogy harcoljon és blokkolja a daganatok által okozott abnormális sejtek növekedését.

Ha egy személy ellenállása elég erős, a daganat kialakulása lelassul. Ezzel szemben, ha a szervezet immunrendszere napról napra gyengül, a daganatsejtek könnyen növekedni fognak, és számuk megnövekszik.

Általában anatómiai patológiai biopsziás eljárást is javasolnak, hogy meghatározzák a daganat típusát és agresszívségét az agyban. A trükk az, hogy egy kis szövetet veszünk az agydaganatból további vizsgálat céljából.

Ezekből az eredményekből látható lesz, hogy az abnormális sejtek az agysejtek melyik részéből származnak. A biopszia abban is segít az orvosi csapatnak, hogy tudja, hogy jóindulatú vagy rosszindulatú daganatról van-e szó. Általában a daganat típusa határozza meg annak lehetőségét, hogy a daganat rosszindulatúvá válik-e vagy sem.

Ezenkívül egy daganat rosszindulatúnak minősül, ha sebészeti beavatkozással történő eltávolítása után visszanő. Valójában az újra felbukkanó daganat gyorsabban nőhet, így kialakulása csak hónapok kérdése.

A rosszindulatúnak minősített daganatok egyik típusa a glioblasztóma multiform tumor, amely asztrocita sejtekből képződő daganat.

Mennyi az agyrákos emberek várható élettartama?

Az agyrákot nem osztályozzák fokozat vagy súlyosság szerint. Az agyban lévő daganatokat mindig veszélyesnek tekintik.

Minden rákos beteg várható élettartamát általában egy skálán értékelik, nevezetesen öt év. Öt éves túlélési arány ez az a várható élettartam, amelyet általában a rákos betegeknél határoznak meg, beleértve az agyrákot is.

Vagyis az agyrákos betegek várható élettartamának százalékos aránya ezen ötéves referenciaérték alapján. Ez még így sem jelenti azt, hogy azok a betegek, akiknél agyrákot diagnosztizáltak, nem élhetnek tovább öt évnél, de el kell ismerni, hogy az agydaganatos betegek öt évnél hosszabb várható élettartama nem túl nagy.

A várható élettartam ezen százalékát általában a páciens életminősége határozza meg. Ezért az agydaganatos betegek környezetében élő embereknek hozzá kell járulniuk életminőségük javításához, hogy a várható élettartam növelje.

Ennek az az oka, hogy ha az agydaganatos betegek immunrendszere csökken, fennáll annak a lehetősége, hogy a rák egyre rosszindulatúbb lesz. Ezért az agydaganatos betegek egészségét csak a legjobb állapot fenntartásában lehet segíteni.

A várható élettartam mellett vannak olyan kockázati tényezők is, amelyekre szintén érdemes odafigyelni. Például a férfiak és a nők ugyanolyan mértékben képesek megtapasztalni ezt az állapotot.

A férfiak azonban hajlamosabbak az agydaganatokra, mint a nők. Ennek az az oka, hogy a retinoblasztóma fehérje gén (RB) kevésbé aktív a férfi agyban. Bár ez a gén nagyon hasznos a rosszindulatú sejtek növekedésének gátlásában az agyban.

A rosszindulatú daganatsejtek agyi növekedése is hajlamosabb az időseknél. Mert ahogy öregszel, az agyrák kialakulásának esélye is nő. Ennek ellenére emlékeznünk kell arra, hogy ez a betegség halálos betegségnek minősül.

Tehát elmondható, hogy az agyrákos betegek legmagasabb várható élettartama öt év. Tehát, ha valakit agyrákra ítélnek, természetesen változások lesznek a mindennapi tevékenységeiben.

Változások az agyrákban szenvedők mindennapi életében

Az agyrákos betegek minden bizonnyal sok változást tapasztalnak életükben és mindennapi tevékenységükben. Mert a páciens fejében lévő daganat nyomást fog okozni. Ez a tömörítés számos egyéb problémához vezethet attól függően, hogy melyik ideget tömörítik össze.

Például, ha a kompresszió egy motoros idegen történik, fennáll annak a lehetősége, hogy a páciens bénulást tapasztal, amint azt a stroke-os betegek tapasztalják. Eközben az érzőidegekre nehezedő nyomás zsibbadást, bizsergést vagy fájdalmat okozhat. Ezután a látás idegpályáiban fellépő nyomás vakságot eredményezhet.

Valójában az agyrák szövődményeket is okozhat. Például, amikor az agyban nyomás növekszik, a nyelési és légzési idegek károsodnak, ami fertőzést okoz a tüdőben. A szövődmények általában a páciens általános fizikai egészségi állapotában bekövetkezett változások és az agyrák súlyosságának kialakulása miatt jelentkeznek.