4 különbség a migrén és a szédülés között, amelyet tudnod kell •

A migrén és a vertigo gyakori fejfájás. Sokan azt hiszik, hogy a kettő ugyanaz, vagy félreértik az állapotot, mert a tünetek szinte hasonlóak. Tehát mi a különbség a szédülés és a migrén között? Gyerünk, megtudja a választ a következő áttekintésből.

Ismerje meg a különbséget a migrén és a szédülés között

Tudtad, hogy fontos tudni a migrén és a szédülés közötti különbséget?

Először is, ez az állapot nagyon gyakori. Másodszor, ha ismeri a különbséget, segíthet orvosának azonosítani a kiváltó okot. Így az orvos könnyebben küszöböli ki a többi hasonló egészségügyi problémát, és kiválaszthatja az Ön számára legmegfelelőbb kezelést.

Hogy ne tévedjünk, beszéljük meg egyenként a két egészségügyi probléma közötti különbségeket.

1. Mindegyik definíciója

A migrén olyan állapot, amely az egyik oldalon erős lüktető érzést vagy fejfájást okoz.

Míg a szédülés olyan tünet, amely megnehezíti az egyensúly fenntartását, mert úgy érzi, hogy a környezet mozog vagy forog.

2. A megjelenő érzés

A migrén és a szédülés közötti különbség, amelyet tudnia kell, az az érzés, amely roham esetén fellép.

Azok, akik migrént tapasztalnak, lüktető fejfájást éreznek, vagy olyan fájdalmat éreznek, mintha egy kemény tárgy megütné őket.

A migrénes fejfájás rohamok általában visszatérőek, és a fájdalom súlyos és gyakran legyengítő. A migrén gyakrabban fordul elő a fej egyik oldalán.

Ezenkívül a migrént megelőzheti más tünetek megjelenése is, mint például hányinger, hányás, látászavarok, bizsergés és még a test gyengesége is.

Mindeközben a szédülésben szenvedő emberek állandóan forgó fejet vagy súlyos kliyengan érzést fognak érezni, és úgy érzik, hogy leesik.

A szédülés ezenkívül egyensúlyvesztést, émelygést, hányást, túlzott izzadást, fejfájást, néha kóros szemmozgással (nystagmus) is okoz, teltségérzetet a fülben és fülzúgást (tinnitus).

3. Kiváltó okok

A migrén és a szédülés közötti különbség az egészségügyi problémákat okozó különféle dolgokban rejlik.

A migrén oka még mindig bizonytalan, de a genetika és a környezeti tényezők az okok között szerepelnek. A migrén egy örökletes neurológiai rendellenesség.

Ezenkívül a migrént abnormális idegi aktivitás okozza, amely fájdalomjeleket vált ki az agyban, és ezek a jelek átterjednek az idegek más részeire. A migrént számos tényező is kiválthatja, például hormonális, pszichológiai, táplálkozási, fizikai, gyógyszeres és környezeti tényezők.

Eközben a vertigo oka a szédülés típusától függ. A vertigo két csoportra osztható, nevezetesen a perifériás szédülésre és a központi szédülésre (az agy egyensúlyi központjának zavarai).

A perifériás szédülés fő oka a belső fülben fellépő zavar, amely hatással van a szervezet egyensúlyára. Néhány dolog, amely a perifériás szédülés oka lehet, az alábbiak szerint.

  • Jóindulatú paroxizmális pozíciós vertigo (BPPV).
  • Labirintitis, a belső fül területét megtámadó vírusok vagy baktériumok által okozott gyulladás és fertőzés.
  • Vestibularis neuritis, a fülideg azon részének gyulladása, amely közvetlenül kapcsolódik az agyhoz.
  • Ménière-kór, egy ritka belsőfül-betegség, amelyet néha fülzúgás, valamint idővel halláscsökkenés kísér.

A központi szédülést okozó egyes állapotok közé tartozik a migrén, a sclerosis multiplex, az akusztikus neuroma, a stroke, valamint számos olyan gyógyszer szedése, amelyek mellékhatásokat okozhatnak szédülési tünetek formájában.

4. Állapotkezelő

Végül, a migrén és a szédülés közötti különbség, amelyet meg kell értenie, a kezelés módja. Korábban már elmagyarázták, hogy a migrénnek és a szédülésnek különböző okai vannak. Az ok felől nézve természetesen más a kezelés.

A Mayo Clinic webhelye szerint a migrénes rohamok fájdalomcsillapítókkal, triptánokkal és lasmiditánokkal enyhíthetők. A kiújulás megelőzése érdekében az orvos a kiváltó októl függően további gyógyszereket is felír, például antidepresszánsokat, magas vérnyomáscsökkentőket és görcsoldó szereket.

Eközben a szédülés kezelésére az orvos antibiotikumokat írhat fel, és gyakorlatok elvégzésére kérheti Önt, mint például az Epley Maneuver vagy a Barndt-Daroff gyakorlat.

Az Epley-manőver négy különálló fejmozdulatból áll, hogy a szédülést okozó töredéket olyan területre vigyék, amely már nem okoz tüneteket. Tartsa minden fejhelyzetet legalább 30 másodpercig. Mozgás közben némi szédülést tapasztalhat.

Ha az Epley manőver nem működik, kipróbálhatja a Brandt-Daroff gyakorlatot is. Ez a gyakorlat különösen azoknak szól, akiknek hát- vagy nyakproblémákkal küzdenek.


$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found