emailvision.org

A pszichoszociális egy fontos szempont, amely minden emberi életet érint. Ezt a szempontot figyelembe kell venni a gyermek növekedésétől és fejlődésétől egészen addig, amíg valaki az öregkorba nem lép. Tudod azonban, mi az a pszichoszociális? Melyek a fejlődés és az emberi élet szakaszai?

Mi az a pszichoszociális?

A pszichoszociális kifejezés arra utal, hogy egy személy mentális egészsége, gondolatai és viselkedése (pszicho) hogyan kapcsolódik a társadalom (szociális) szükségleteihez vagy igényeihez.

Ezt a kifejezést 1950-ben egy Erik Erikson nevű pszichológus tette népszerűvé. Kidolgozta a pszichoszociális fejlődés elméletét, amelyre Sigmund Freud pszichoanalitikus elmélete hatott.

Freudhoz hasonlóan Erikson is úgy gondolta, hogy az ember személyisége több szakaszban fejlődik. Ellentétben Freuddal, aki a pszichoszexualitás fogalmát magyarázta, Erikson leírta a társas élmények hatását az ember életére egész életében. Azt tárgyalja, hogy a társadalmi interakciók és kapcsolatok hogyan játszanak szerepet az emberi fejlődésben és növekedésben.

A pszichoszociális fejlődést befolyásoló tényezők

Ezen az elméleten keresztül Erikson kifejti, hogy az ember személyisége nyolc szakaszon keresztül fejlődik, amelyek a csecsemőkortól az idős korig tartanak. Minden szakaszban két olyan elem vagy tényező van, amelyekről azt mondják, hogy befolyásolják a személyiség fejlődését, nevezetesen:

• Konfliktus

Erikson úgy gondolja, hogy minden szakaszban különböző konfliktusok lesznek, amelyek hatással lesznek az életére. Ha sikerül felülkerekedned ezen a konfliktuson, akkor életed hátralevő részében lelkileg erős egyéniség leszel. Eközben, ha nem tudja kezelni a konfliktust, előfordulhat, hogy nem fejleszti ki azokat az alapvető készségeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy erősebbé és egészségesebbé váljanak.

• Ego identitás fejlesztés

Az egoidentitás öntudat, amelyet az emberek a társadalmi interakciók során fejlesztenek ki. Erikson szerint minden ember ego-identitása folyamatosan változik a másokkal való napi interakciók során szerzett új tapasztalatok és információk miatt.

Ebben a tekintetben Erikson úgy véli, hogy az önkompetencia vagy képesség tudata motiválhatja mindenki viselkedését és cselekedeteit. Ezért, ha minden pszichoszociális szakaszt jól teljesítenek, kialakulhat az ego-identitása, és képes lesz arra, hogy túlélje élete hátralévő részét. Ha azonban rosszul éled át, életed hátralevő részében alkalmatlannak fogod érezni magad.

A pszichoszociális fejlődés 8 szakasza az életkoron át

A Good Therapy beszámolója szerint a pszichoszociális fejlődés elméletének minden szakaszában két ellentétes koncepció van. Például bizalom vs. a bizalmatlanság mint fő konfliktus a csecsemőfejlődés ezen szakaszában. Bár minden életkorban előfordulhatnak bizalomproblémák, a bizalmi konfliktusokat ebben a csecsemőkorban tekintik a legintenzívebbnek.

Ezen túlmenően, egy személy sikerességi rátája az előző szakaszban befolyásolhatja, hogyan halad át a későbbi szakaszokon. Például, ha egy gyermek soha nem épít bizalmat csecsemőkorában, valószínűleg olyan felnőtt lesz belőle, akinek bizalmi problémái vannak a kapcsolatokban.

Hogy egyértelmű legyen, íme a pszichoszociális fejlődés nyolc szakasza, ahogy Erikson leírta, és ezek hogyan befolyásolják az emberi életet:

• I. szakasz (újszülött-18 hónap): bizalom vs. bizalmatlanság

Ez a gyermek személyiségfejlődésének kezdeti szakasza. Ebben a szakaszban a csecsemők megtanulnak bízni másokban, különösen a gondozóikban, attól függően, hogy a gondozók milyen jól reagálnak szükségleteikre, és hogyan látják el őket.

Ha a baba jól érzi magát, hogy jól törődnek vele, akkor bizalmat ébreszt benne mások iránt, és biztonságban érzi magát. Másrészt, ha a szülők következetlenek a csecsemőről való gondoskodásban, vagy a baba úgy érzi, hogy elhanyagolják, akkor nehezen bízik meg másokban, gyanakvó lesz vagy szorong.

Nem fog hinni az őt körülvevő világban, és a mások iránt érzett reményei elhalványulnak, ha egy napon probléma merül fel. Ez az állapot félelem kialakulásához vezethet.

• II. szakasz (18 hónap-3 év): autonómia vs. szégyen és kétség

Ebben a szakaszban a gyermek elkezdi megtanulni az önkontrollt, és függetlenebbé válik. Ebben a fázisban szobatisztaságra tanítás állítólag fontos szerepe van ennek a hozzáállásnak a kialakításában.

A siker ebben a szakaszban vágyhoz vezet, ill akarat. Ha a szülők függetlenebbé nevelik a gyermekeiket, a gyerekek magabiztosabbak lesznek, és biztosak lesznek abban, hogy képesek túlélni a világban. Ha azonban kritizálják, túlzottan irányítják, vagy nem kapja meg a lehetőséget, hogy uralkodjon magán, mindig másokra fog támaszkodni, és szégyellni fogja és kételkedik képességeiben.

• III. szakasz (óvodás kor 3-5 év): kezdeményezés vs. bűntudat

A pszichoszociális fejlődés harmadik szakasza a kezdeményezőkészség versus a bűntudat. Ebben a szakaszban a gyerekek egyre inkább arra összpontosítanak, hogy önállóan csináljanak dolgokat, és játékon és társas interakción keresztül kitűzzék saját céljaikat.

Ha a szülők lehetőséget adnak gyermekeiknek arra, hogy játsszanak és másokkal foglalkozzanak, kialakul bennük a kezdeményezőkészség, és képesek lesznek másokat vezetni és döntéseket hozni. Másrészt, ha a gyermek nem kapja meg ezeket a lehetőségeket, akkor bűntudat és kétely alakul ki benne.

• IV. szakasz (iskolás kor 5-12 év): ipar (kompetencia) vs. alsóbbrendűség

Ebben a negyedik pszichoszociális szakaszban a gyerekek elkezdenek tanulni különféle speciális készségeket az iskolában. Ezért ebben a szakaszban fontos szerep jut a tanároknak és a társaknak. Ebben a szakaszban a gyerekek egyre inkább tudatában vannak önmaguknak, mint egyéneknek, és elkezdik összehasonlítani magukat másokkal.

Ha kitűnik társaihoz képest, akkor kialakulhat benne az önbizalom és az elért eredményeire, képességeire vonatkozó büszkeség (kompetens). A gyerekek azonban alsóbbrendűnek (alsóbbrendűnek) érzik magukat, ha a szülők vagy a tanárok korlátozzák őket saját kompetenciáik fejlesztésében.

7 dolog, amit a szülőknek meg kell tenniük a gyermekek lelki egészségéért

• V. szakasz (12-18 évesek): identitás vs. szerepzavar

Az identitáskonfliktus versus szerepzavar a serdülőkori fejlődés szakaszában van, amikor a serdülők olyan identitást és személyes identitást keresnek, amely hatással lesz az életükre a jövőben. Kipróbálhat különböző személyiségeket, hogy meghatározza, melyik szerep a legmegfelelőbb.

Ha egy tinédzser sikeres ebben a szakaszban, képes lesz megőrizni identitását és következetesnek lenni. Ha azonban kudarcot vall, identitásválságot tapasztalhat, és összezavarodhat azzal kapcsolatban, hogy mit is akar valójában a jövőre nézve. Ez a kudarc szerepzavart okoz, ami kétségeket ébreszt önmagával vagy a társadalomban elfoglalt helyével kapcsolatban.

• VI. szakasz (18-40 éves fiatalok): intimitás vs. elkülönítés

A pszichoszociális fejlődéselmélet hatodik szakasza az intimitás kontra elszigeteltség, amely a korai felnőttkorban létezik. Ebben a szakaszban a fő konfliktus középpontjában az intim kapcsolatok és a romantika kialakítása áll, ami inkább a családon kívüli valaki iránti hosszú távú elkötelezettséghez vezet.

A siker ebben a szakaszban tartós, boldog kapcsolatokat és biztonságérzetet eredményezhet. Ebben a szakaszban a kudarc, például az intimitás elkerülése vagy az elköteleződéstől való félelem, magányhoz és elszigeteltség érzéséhez, sőt néha depresszióhoz vezethet.

• VII. szakasz (40-65 éves felnőttek): generativitás vs. stagnálás

Ebben a pszichoszociális szakaszban a társadalom és a következő generációhoz való hozzájárulás a hangsúly, beleértve a gyermeknevelést is. Azok az emberek, akik ebben a szakaszban sikeresek, úgy érzik, hogy hasznosak, mert hozzájárulnak a társadalom jövőjéhez.

Eközben az a személy, aki elbukik, úgy érzi, hogy semmivel sem járult hozzá a világhoz, ezért stagnál és terméketlennek érzi magát.

• VIII. szakasz (érettségi 65 év felett): ego integritás vs. kétségbeesés

A pszichoszociális fejlődés utolsó szakasza az ego integritása a reménytelenséggel szemben, amely idős korban egészen halálig fejlődik. Ebben a fázisban az idős emberek az önreflexió szakaszába lépnek, amely egy olyan időszak, amikor átgondolják azt az életet, amelyet életük során éltek.

Ha elégedett az életével, büszkén néz szembe az öregséggel és a halállal. Másrészt azok az emberek, akiknek életük során csalódások vagy megbánások értek, reménytelennek érezhetik magukat.

Immunizációs ütemterv