Lehet, hogy egyes embereknek egyáltalán nincsenek érzelmeik? •

Ha valami vicceset lát, például egy vígjátékot a televízióban, akkor a legtöbb embert hangosan nevetni tud. Másrészt, ha szívszorító vagy szívszorító helyzettel szembesülsz, elégedetlenség vagy szomorúság keríthet hatalmába. Mi van, ha az embernek nincsenek érzelmei? Lehetséges, hogy ez megtörténjen?

Deperszonalizáció-derealizáció felismerése, amikor az embernek nincsenek érzelmei

Az érzelmek fontos szerepet játszanak annak meghatározásában, hogyan gondolkodik és viselkedik, hogy döntéseket hozzon és cselekedjen. Ez segít túlélni, elkerülni a veszélyeket és együtt érezni másokkal. Vannak emberek, akiknek nincsenek érzelmeik, és nem is érzik azokat. A pszichológiai világban ezt az érzelmi zavart deperszonalizációs-derealizációs zavarnak (DD) nevezik.

Valójában mindenki néha úgy érzi, hogy képtelen érzelmeket érezni, más néven "zsibbadt" néha életében. Például, amikor úgy érzi, nagyon-nagyon eluralkodik a munkahelyi stressz. Az elméd automatikusan megtelik a munkával kapcsolatos összes durva dologgal, ezért érzelmileg kevésbé reagálsz, ha jó híreket kapsz.

Tehát a stressz miatt ahelyett, hogy vidáman válaszolnál, akár egykedvűen is reagálhatsz, és azt válaszolhatod, hogy "Rendben, köszönöm" vagy "Hoppá, el vagyok foglalva, nem tudok zavarni." Hé, ismerd be, tapasztaltál már ilyesmit, igaz? Vagy voltál már áldozat? dijutekin szomszéd barát?

Bizonyos mértékig ez a reakció még mindig természetesnek tekinthető. Ha azonban az érzelmi „zsibbadásra” való hajlam, amit érez, hosszú ideig fennáll, ismétlődően fellép, és egészen addig a mértékig, hogy megzavarja a tevékenységeit, sőt tönkreteszi a kapcsolatait más emberekkel, az egy pszichológiai rendellenesség tünete lehet, az ún. deperszonalizáció-derealizáció (DD).

Tehát ha nem érzel érzelmeket, mi történik?

Annak ellenére, hogy nincsenek érzelmei, a DD-ben szenvedők gyakori jeleket és tüneteket mutatnak, mint például:

  • Érezni, hogy lelke, elméje és teste nem kapcsolódik egymáshoz; mint a szellemed kiszabadul a testből (disszociáció). Ez a deperszonalizáció szakasza.
  • Távolság/távolodás érzése a környező környezettől; nem kapcsolódik a környező környezethez. Ez a derealizáció szakasza
  • A saját életétől idegen érzés (deperszonalizáció).
  • Depressziós érzés minden látható ok nélkül.
  • Gyakran elfelejti az időt, a napot, a dátumot és a helyet.
  • Értelmetlennek és méltatlannak gondolják magukat.
  • „Nem szívesen él, nem akar meghalni” érzés; üres szívek és elmék; az alvajárás érzése mozgás közben; többé nem érzi magát boldognak, ha hobbit csinál.
  • Mentálisan instabil gondolkodás vagy érzés.
  • Lassú érzés a test által vett jelek vételében és feldolgozásában, mint pl. látás, hallás, ízlelés és tapintás.
  • Vizuális észlelési hibák, például ténylegesen nagyobb vagy kisebb objektumok látása.
  • hang észlelési hiba; a hang lassabb vagy hangosabb lesz, mint amilyen valójában.
  • Soha ne érezd magad fittnek, bár még mindig szorgalmasan edzel, vagy mindig eleget alszol.
  • Változást tapasztalni a testkép észlelésében (testkép) egyedül.
  • Úgy tűnik, hiányzik belőle az empátia, nem tudja/nehezen tudja megérteni a társadalmi helyzeteket.

A deperszonalizáció-derealizáció okai

A DD-zavarok akkor jelentkeznek, amikor az érzelmeket, az empátiát és az interocepciót feldolgozó agyi rész (amely szerepet játszik és érzi, hogy mi történik a testben) aktivitása csökken.

A DD hajlamos a tudatalatti megküzdési stratégiájaként megjelenni, hogy a személy ne éljen át súlyosabb mentális stresszt. Ezt az állapotot decentizációnak nevezik.

Ez az oka annak, hogy ez a pszichés zavar gyakrabban jelentkezik hosszan tartó, súlyos stressz által kiváltott, vagy a múltban mind fizikailag, mind lelkileg traumatikus esemény után (például szexuális erőszak, gyermekbántalmazás, családon belüli erőszak áldozatai, pénzügyi válság után, egy szeretett személy halála).

A DD okozta érzelemmentesség azonban nem tévesztendő össze más típusú mentális zavarokkal, amelyek szintén a stresszhez kapcsolódnak, mint például az epilepszia okozta rohamok, pánikrohamok és szorongásos rohamok vagy depresszió.

Deperszonalizáció-derealizáció az agy munkáját elnyomó kémiai gyógyszerek mellékhatásai miatt is előfordulhat. A kábítószerek, amelyek általában érzelmi zsibbadást okoznak, olyan kábítószerek, mint a ketamin, az LSD és a marihuána. A legális orvosi gyógyszerek (orvos felügyelete mellett), mint például az antidepresszánsok és az SSRI osztályba tartozó szorongásoldó szerek használata szintén hasonló mellékhatásokat okozhat.

Mit lehet tenni?

A DD tünetei általában maguktól javulnak az életmódbeli minták, a szociális támogatás változásával és idővel. Különböző módokon lehet megtenni:

  • Csökkentse a stresszt.
  • Szabályozza az étrendet és az aktivitási mintákat.
  • Megfelelő alvási idő.
  • Értse meg a stressz okait, kiváltó okait és forrásait, és kerülje őket egy ideig.
  • Mondja el vagy ossza meg másokkal az érzéseit, vagyis ne tartsa vissza az érzelmeit.
  • Foglald le magad pozitív dolgokkal, hogy eltereld a figyelmedet a stresszről.
  • Értsd meg, hogy a rossz dolgok, amelyeken keresztülmész, csak átmenetiek.

Javasoljuk, hogy konzultáljon tovább pszichológussal vagy terapeutával, ha nem tud megbirkózni a stresszel, vagy ha a DD tünetei nagyon súlyosak, hogy hatékonyabb és biztonságosabb stresszkezelési stratégiákat találjanak.

Egyes embereknél az antidepresszáns gyógyszerek szedésének abbahagyása enyhítheti a DD tüneteit. Mielőtt azonban úgy döntene, hogy abbahagyja az adagolást, először konzultáljon orvosával.


$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found