emailvision.org

Alapvetően a stressz a szervezet módja annak, hogy megvédje magát a károktól, hogy összpontosítson, aktívan és mindig éber legyen. Ennek ellenére ezt az önvédelmi reakciót az agy nem könnyen szabályozza, és hosszú távon mentális stresszt okozhat. A súlyos stressz nemcsak arról ismert, hogy különféle degeneratív betegségeket okoz, hanem befolyásolja az egyén gondolkodását és viselkedését is – akár mentális zavarokat is kiválthat.

Milyen hatásai vannak a súlyos stressznek az agyműködésre?

A súlyos stressz hatással lehet az agy szerkezetére, ami kiválthatja az agy anyagának egyensúlyhiányát. Ezt a poszttraumás stressz-zavarban (PTSD) szenvedő emberek agyában végzett vizsgálat állapította meg, amely változást mutatott ki a fehérállomány arányában.fehér anyag) szürkeállománysal (szürkeállomány) agy. Úgy gondolják, hogy a két anyag ugyanabból a sejtből származik, de különböző „feladatai” és szerepei vannak.

A fehérállomány myelinhüvelyekből áll, amelyek hasznosak az információ továbbítására, míg a szürkeállomány neuronokból és gliákból áll, amelyek hasznosak az információ feldolgozásában és tárolásában. A PTSD olyan állapot, amelyben az egyén súlyos stressztől szenved a múltban bekövetkezett trauma miatt. A kutatások szerint a PTSD-ben szenvedő betegek agyában több a fehérállomány, mint a szürkeállomány.

A kis számú neuron, amikor az agy súlyos stressznek van kitéve, az információfeldolgozás képességének csökkenését okozza, így az agysejtek közötti kommunikáció megszakad és hatástalanná válik. Másrészt az agy stressz alatt a szokásosnál gyorsabban reagál a félelemre, és az agy megnyugtató mechanizmusait megzavarja.

A súlyos stressz okozta mentális zavarok korai tünetei, amelyekre figyelni kell

A mai világban a szociális vagy munkahelyi problémák okozta súlyos stressz körülményei normálisnak számítanak. Bár nem mindig van közvetlen hatása a fizikai egészségre, ha hagyjuk, hogy a test és a lélek megfulladjon a stressztől, az komoly lelki problémákat okozhat, amelyeket gyakran észre sem vesznek.

A súlyos stressz hatással van a mentális egészségre, amely különböző típusú tüneteket mutat, beleértve:

Érzelmi változások

• Boldogtalannak érzi magát
• Szorongás és izgatottság
• Hangulatos és ingerlékeny
• Nagyon leterheltnek érzem magam
• Magányosnak érzi magát, de hajlamos elszigetelni magát

Változások a kognitív funkciókban

• Gyenge memória
• Nehéz koncentrálni
• Nehéz kommunikálni
• Nehéz döntést hozni
• Mindig negatív gondolkodás
• Mindig szorongjon, és gondoljon a szorongásra

Változások a viselkedésben

• Egyél túl sokat vagy túl keveset
• Túl sokáig vagy túl keveset alszik
• Kerülje a másokkal való interakciót
• Munka elhagyása vagy elhalasztása
• A dohányzás és az alkohol fogyasztása kikapcsolódásként
• Idegesnek tűnik
• Gyakran hazudnak és kifogásokat keresnek
• Túl védekező és gyanakvó másokkal szemben
• Impulzív vágy a vásárlásra, szerencsejátékra, alkalmi szexre stb.

A legveszélyesebb a súlyos stresszből, ha nagyon hozzászoktunk a stressz kezeléséhez. Emiatt érzelmi állapotaink, gondolataink és viselkedésünk megváltozik anélkül, hogy észrevennénk. A stressz kezdeti tünetei alapján történő felismerése nagyon fontos, hogy a lehető legkorábban kezelni tudjuk.

Milyen mentális zavarokat válthat ki a súlyos stressz?

A stresszhormon kortizol hosszú távú felszabadulása közvetlen hatással lehet az agy hormonszabályozására is, és számos mentális egészségi rendellenességet is kiválthat. Például:

Depresszió

A depressziót a kortizol hormon salakanyagai válthatják ki, amitől az ember gyengének vagy nyugodtnak érzi magát. Ezeknek a salakanyagoknak a túlzott felhalmozódása a súlyos stressz miatt következik be, amely nem múlik el, és végül depressziót vált ki. A depresszió sötét hangulatváltozások állapota, amelyek hosszú időn keresztül folyamatosan jelentkeznek, ellentétben a szomorúság vagy bánat érzéseivel, amelyek alkalmanként jelentkeznek, és idővel eltűnhetnek. A depresszió elszigeteli a szenvedőt az élettől és a társadalmi interakcióktól, és hajlamos arra, hogy arra gondoljon, hogy véget vessen életének.

Bipoláris zavar

A bipoláris zavart a mániából (nagyon nagyon boldog) és a depresszióból (nagyon nagyon szomorú) származó hangulati ingadozások ciklusa jellemzi, amelyek gyakran napok, hetek vagy hónapok alatt váltakoznak. Ezek a változások súlyosbodhatnak, ha a beteg hosszabb ideig vagy rosszabbul súlyos stresszt tapasztal. A depressziós szakaszban a szenvedő szomorúságot és depressziót érez, a mániás fázisban viszont drasztikus hangulatnövekedés következik be, ahol a szenvedő szuperboldognak, hiperaktívnak és energikusnak érzi magát. A mániás fázis még veszélyesebb, mivel a bipoláris zavarban szenvedők hajlamosak impulzívak, és rossz döntéshozatali készségekkel párosulnak. A mániás fázis tünetei arra késztetik a betegeket, hogy impulzív módon cselekedjenek – veszélyes dolgokat tegyenek anélkül, hogy a következményekre gondolnának.

Szorongásos zavarok

A szorongásos zavarok a túlzott szorongásos tünetek jelenlétéről ismerhetők fel, mint például a félelem, a helyben maradás képtelensége és az erős izzadás. A súlyos szorongásos zavarok azt is okozhatják, hogy az ember indokolatlan félelmet tapasztal a dolgok megtételétől. Megfelelő kezelés nélkül az Ön által tapasztalt súlyos stressz depresszióba fordulhat, és PTSD tüneteket válthat ki.