Thoracocentesis (folyadék szívása a tüdőben): funkciók, eljárások és kockázatok |

Thoracentesis ill mellkasi vizsgálat a pleurális folyadékgyülem kezelésére szolgáló kezelések egyike, amely olyan állapot, amikor folyadék halmozódik fel a pleurális üregben. Ez az eljárás helyi érzéstelenítést tartalmaz, hogy kényelmes legyen. További részletekért lásd a következő magyarázatot.

Mi az a toracentézis?

A thoracentesis egy olyan orvosi eljárás, amelyet a tüdő pleurális üregében felhalmozódott folyadék leszívására végeznek.

Ezt az eljárást thoracentesisnek is nevezik. mellkasi vizsgálat s vagy torakocentézis s).

A mellhártya az a szövet, amely védi a tüdő külső részét, miközben kitölti a tüdő belsejét.

A tüdő és a pleurális szövet közötti területet pleurális üregnek nevezik.

Normális esetben a pleurális üreg kis mennyiségű folyadékkal van megtöltve. Azonban bizonyos rendellenességek, mint például a tüdőgyulladás, a tüdőrák és a szívelégtelenség fokozhatják a folyadéktermelést a pleurális üregben (pleurális folyadékgyülem).

A vizsgálat céljából folyadékminta vételéhez vagy a folyadéknak a tüdő ezen részében történő leszívásához az orvos mellkasi vizsgálatot végez.

A folyadék tüdőben történő leszívásának eljárása úgy történik, hogy egy tűt szúrnak be a pleurális üregbe.

Mi a thoracentesis feladata?

Thoracentesis ill mellkasi vizsgálat célja a pleurális üregben felhalmozódó folyadék mennyiségének csökkentése.

Így a tüdő jobban működik, így a légzési problémák csökkenhetnek, vagy akár teljesen megoldhatók.

Az American Thoracic Society elindításával az orvosok mellkasi vizsgálatot is végezhetnek vizsgálati és diagnosztikai igényekhez.

Ezzel az eljárással az orvos folyadékmintát vesz a mellhártyából (pleurális biopszia) további laboratóriumi elemzés céljából.

Kinek kell elvégeznie ezt az eljárást?

Az orvosok általában azt tanácsolják azoknak a betegeknek, akiknél a következő állapotok jelentkeznek, hogy végezzék el a tüdőben lévő folyadék szívását.

1. Fertőzés a tüdőben

A szívási eljárás (torakocentéziss) a fertőzést okozó szervezet (baktérium, vírus vagy gomba) meghatározására szolgál a tüdőben.

A fertőzés gyulladást is okoz, ami végső soron növeli a tüdő folyadéktermelését.

Ezért a thoracentesis elvégezhető a felesleges tüdőfolyadék csökkentésére.

2. Pleurális folyadékgyülem

Ez az állapot, amely hasonló a nedves tüdőhöz, azt jelzi, hogy a pleurális üreg tele van folyadékkal.

A tüdőgyulladás és a pleurális folyadékgyülem azonban két különböző állapot, amely a tüdőben fordul elő.

Nos, a mellkasi vizsgálat elvégezhető a folyadék felhalmozódásának csökkentésére és a pleurális folyadékgyülem fő okának kiderítésére.

3. Rák

A rákos sejtek károsíthatják a tüdő egészséges sejtjeit, ami folyadék felhalmozódását okozhatja a pleurális üregben.

Az orvosok elvégezhetik ezt a folyadékszívási eljárást, hogy ellenőrizzék a rákos sejteket a tüdőben.

A kezelési szakaszban az orvos mellkasi vizsgálatot végez, hogy eltávolítsa a felesleges folyadékot a tüdőből.

4. Légzési nehézség

Az orvosok elvégezhetik ezt az eljárást olyan betegeknél, akiknél légszomj vagy kellemetlen érzés légzés közben.

Ez a légszomj a folyadék tüdőben való felhalmozódásával kapcsolatos, függetlenül a kiváltó októl.

Mit kell figyelembe venni az eljárás megkezdése előtt?

A toracentézis eljárások nem feltétlenül biztonságosak minden beteg számára. Egyes betegeknél, akiknek nemrégiben tüdőműtéten esett át, hegszövetei lehetnek, ami megnehezíti a folyamatot.

Az orvosok nem javasolják a tüdőben lévő folyadék szívását, ha a betegnek a következő állapotai vannak:

  • véralvadási zavarok,
  • vérhígítót kell szednie, és
  • szívelégtelenség vagy megnagyobbodott szívbillentyűk, amelyek blokkolják a tüdőt.

A folyadék tüdőben történő leszívása fájdalmat vagy kellemetlen érzést okozhat. Ezt a kellemetlenséget azonban el kell viselnie egy kicsit, amíg az eljárás be nem fejeződik.

Mi az eljárás mellkasi vizsgálat?

A toracentézist olyan kórházban vagy klinikán lehet elvégezni, amely megfelelő felszereltséggel rendelkezik. Ezt az eljárást általában ébren végzik, de altatásban (anesztézia) is elvégezhető.

Készítmény

A tüdőben lévő folyadék szívása előtt általában mellkasröntgen- vagy CT-vizsgálaton kell átesni.

A vizsgálat eredményei alapján az orvos megállapíthatja, hogy mennyire súlyos a folyadék felhalmozódása a pleurális üregben.

Ezt követően az orvos és az egészségügyi személyzet elmagyarázza az eljárást az elejétől a végéig. Ez az információ általában a következőket tartalmazza.

  • A mellkasi műtét előtt kerülendő gyógyszerek, mint például az aszpirin, a klopidogrél és a warfarin, amelyek hígítják a vért.
  • Kérdések a gyógyszerallergiákkal, vérbetegségekkel vagy tüdőbetegséggel (emfizéma vagy rák) kapcsolatban. Ügyeljen arra, hogy teljes körű választ adjon ebben a kérdésben.
  • Milyen gyógyszereket kell szednie az eljárást követően, például az Ön által szedett gyógyszer típusa és a gyógyulási idő hossza. Ezzel kapcsolatban az orvos azt is elmagyarázza, hogy szüksége van-e néhány napos kórházi kezelésre vagy sem.

Mindazonáltal feltétlenül konzultáljon orvosával a folyadék tüdőből való leszívásának előnyeiről és kockázatairól.

Hasonlóképpen, ha kérdései vannak, vagy nem egyértelmű információi vannak, azonnal forduljon orvoshoz.

Az eljárás során

Az alábbiakban bemutatjuk a tüdőben lévő folyadék felszívását szolgáló thoracentesis folyamat szakaszait.

  1. Az orvos megkéri, hogy üljön vagy feküdjön le.
  2. Általában ultrahangos vizsgálatot végeznek, hogy az orvos könnyebben meghatározhassa az injekció pontos helyzetét a pleurális üreg tekintetében.
  3. Az orvos egy tűt fecskendez a tüdő és a mellhártya üregébe. A folyadék kiürítéséhez az orvos egy műanyag csövet is behelyez.
  4. A tű beadása után a tüdőben lévő felesleges folyadék elkezd kifolyni.
  5. Ha végzett, az orvos gipszet helyez az injekció beadásának helyére. Nincs szükség öltésre az injekció beadásának helyének lezárásához.
  6. Az eljárás végén az orvos röntgenfelvételt rendelhet a tüdő állapotának megerősítésére.

A Nemzeti Szív-, Tüdő- és Vérintézet elindításával a tüdőben lévő folyadék szívása 10-15 percig tarthat.

Az eljárás azonban tovább tarthat, ha nagy mennyiségű folyadékot kell eltávolítani.

Az eltávolítandó folyadék mennyisége az eljárás céljától függ. Ha mellhártya-vizsgálatot vagy biopsziát végez, az orvos nem vesz túl sok folyadékot.

Vannak-e mellékhatásai a thoracentesisnek?

Általánosságban elmondható, hogy a tüdőben végzett thoracentézis vagy folyadékszívás nem okoz súlyos mellékhatásokat mindaddig, amíg a megfelelő előkészítési és eljárási lépéseken átesik.

Azonban minden orvosi eljárásnak vannak kockázatai. Mellékhatások vagy szövődmények, amelyek a tüdőben történő folyadékszívásból származhatnak:

  • vérzés,
  • károsodott levegőkeringés a tüdőben,
  • pneumothorax (a tüdő összeomlása), és
  • fertőzés.

A thoracentesis kockázata nagyon ritka. Még ha vannak mellékhatások is, azok általában meglehetősen enyhék, és a gyógyulás során gyógyszeres kezeléssel kezelhetők.

A súlyos szövődmények elkerülése érdekében az orvos megállapítja, hogy az Ön állapota lehetővé teszi-e a folyadék tüdőből való leszívását vagy sem.


$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found