emailvision.org

Vannak, akik gyakran esznek sokat, de nem könnyen kövérek, vannak ennek ellenkezője is. Illetve van, aki gyakran fogyaszt valamilyen élelmiszer-összetevőt, és utána nem tapasztal mellékhatást az étel elfogyasztása miatt, de van olyan is, aki csak evett egy keveset, és azonnal érzi a mellékhatásokat. Miért történt ez?

Minden ember más, nemcsak a fizikai jellemzők és formák, hanem a gének, sőt az anyagcsere is. Ezért minden ember más-más érzékenységgel és emésztőképességgel rendelkezik. Egy új tudomány van kialakulóban, amely összekapcsolja az étrendet vagy azt, amit eszünk, és annak kapcsolatát a test működését szabályozó génekkel és DNS-sel. Ezt a tudományt nutrigenomikának hívják.

Mi a nutrigenomika?

A nutrigenomika egy olyan tudomány, amely a gének válaszát vizsgálja az elfogyasztott élelmiszerre, és célja, hogy korán kiderítse, milyen változások következnek be, miután az élelmiszer bejut a szervezetbe. A nutrigenomika összefüggésbe hozható az élelmiszer által előidézett különféle betegségek előfordulásával is.

2001-ben a tudós, aki végzett Humán genom projekt kijelentette, hogy az emberi géneket sikeresen feltérképezték, így megismerhető a gének az élelmiszerrel és a környezettel való kölcsönhatása, valamint a különböző krónikus betegségekhez kapcsolódó génkölcsönhatások. A nutrigenomikát minden egyén táplálkozási szükségletének tekintik a génjeik alapján. Ennek a tudománynak 5 alapelve van, nevezetesen:

• A tápanyagok hatással vannak az emberi génekre, bár a hatások közvetlenül vagy közvetve jelentkeznek.
• Bizonyos körülmények között az étrend vagy az elfogyasztott élelmiszerek kockázati tényezőt jelentenek a betegség kialakulásában.
• Az élelmiszerekben található tápanyagok nagymértékben befolyásolják a szervezet egészségét vagy megbetegedését, ez az egyén genetikai felépítésétől függ.
• A szervezetben számos gén, amelyek számát és szerkezetét az étrend szabályozza és befolyásolja, befolyásolhatja egy krónikus betegség súlyosságát.
• Az egyén szükségletei alapján történő táplálék fogyasztása felhasználható különféle krónikus betegségek megelőzésére, kezelésére, gyógyítására.

Mindenkinek más génje van, legalább egymás génkülönbsége 0,1%. A nutrigenomikában a szervezetbe jutó táplálékot olyan jelnek tekintik, amely befolyásolhatja a génaktivitást a szervezetben. Emellett az élelmiszerekről is ismert, hogy megváltoztatják a gének szerkezetét, így a gének megváltozása esetén különféle rendellenességeket okozhatnak a szervezetben.

Az élelmiszer és a gének kapcsolata a zsíranyagcserében

Egy tanulmány bebizonyította, hogy kapcsolat és kölcsönhatás van a tápanyagok és a gének között a zsíranyagcsere során. A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy azokban az egyénekben, akik egy bizonyos génnel (APOA1*A allélgén) rendelkeznek, magasabb a rossz koleszterin (LDL) szintje, mint azoknál, akiknek egy másik génje (APOA1*G allélgén) van, miután egyszeresen telítetlen zsírokban gazdag étrendet fogyasztottak. , mint az avokádó, a repceolaj, az olívaolaj és néhány dió.

Eleinte az APOA1*A allélgénnel rendelkező emberek LDL-szintje csak 12%, majd ezen táplálékforrások elfogyasztása után az LDL-szint 22%-ra emelkedik. A megnövekedett LDL szint a szervezetben különféle krónikus betegségeket, például 2-es típusú cukorbetegséget, koszorúér-betegséget és más szívbetegségeket okozhat. Más tanulmányok azt is kimutatták, hogy a többszörösen telítetlen zsírokat, például halolajat, szójababot és kókuszolajat tartalmazó élelmiszerek fogyasztása bizonyos génekkel rendelkező egyéneknél csökkentheti a jó koleszterin (HDL) szintjét a szervezetben, míg más egyéneknél növeli a HDL-szintet. .

A táplálék és a gének kapcsolata 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedő betegeknél

Számos tanulmány említi az élelmiszer és a gének kapcsolatát cukorbetegeknél, például a Hollandiában végzett kutatások. Ebben a tanulmányban azt találták, hogy az alacsony születési súllyal jellemezhető „éhezéssel” született gyermekeknél általában magasabb az étkezés utáni vércukorszint. Egy másik indiai tanulmány is ugyanezt mutatta ki, nevezetesen, azoknál a babáknál, akiknek a testtömegindexe a normál alatt van az első két életévben, nagy a cukorbetegség kialakulásának kockázata. Ebből arra következtethetünk, hogy a várandósság és a korai életszakasz helytelen táplálkozása negatív hatással van a szénhidrát- és vércukoranyagcserére, ami 2-es típusú diabetes mellitushoz vezet.

A nutrigenomika valójában még mindig vita tárgya az orvostudományban, mert minden egyed génjeit érinti. Ez egy új áttörést jelenthet, amely segíthet és legyőzheti a különféle krónikus betegségeket, mint például a szívbetegség, a rák és a cukorbetegség. De másrészt a nutrigenomikát még tovább kell vizsgálni, hogy megfelelően alkalmazható-e, mert minden egyén más, mások az igények. Egyelőre azonban az egészséges életmód megvalósítása, mint például az étkezés idejének, típusának és adagjának beosztása, rendszeres testmozgás és elegendő pihenés a legjobb tanács, és mindenki megteheti.

OLVASSA EL IS

• 5 fajta étel, amely gyomortájt okoz
• Tippek a tiszta étkezéshez
• 5 étel, amely puffadást okoz