Sarin vegyi gáztámadás, mint háborús fegyver, ez veszély

Több mint 80 ember (közülük 20 gyerek) halt meg, és többen megsérültek egy feltételezett szaringáz-támadásban 2017 áprilisában Szíria északnyugati részén. A szarin egy ember által készített idegméreg, amely elviselhetetlen szúró fájdalmat okoz.

Mi is pontosan a szarin, mi történik, ha a szervezetet nagy mennyiségű szaringáz éri, és milyenek a sürgősségi kezelések – ha valaha is hasonló helyzetbe kerül?

Mi az a szarin?

A Sarin egy ember által készített vegyi harci fegyver, amely idegméregnek minősül. Az idegmérgező anyagok a legmérgezőbb vegyi fegyverek, és pillanatok alatt gyors tüneteket okoznak.

A szarint szinte lehetetlen észlelni, amíg nem késő. Nem is tudjuk, hogy ott van, amíg a testünk nem reagál. Ennek az az oka, hogy a szarin színtelen folyadék, és nincs azonosítható szaga vagy íze. A szarin azonban gyorsan gőzzé (gázzá) párologhat, és átterjedhet a környezetbe.

A szarint két terrortámadásban használták Japánban 1994-ben és 1995-ben, majd 2013-ban ismét használták a damaszkuszi terrortámadások során. Ezt a vegyszert eredetileg nem fegyvernek szánták.

Egy német kémikus, Gerhard Schrader 1937-ben csak a szarint kívánta rovarölő szerként kifejleszteni. A náci tudósok a szarint később háborús ideggáz fegyverévé fejlesztették, miután megismerték az emberi szervezetre gyakorolt ​​szörnyű lehetséges hatásait.

Hogyan hat a szarin a szervezetre?

Fegyverként használva a szarint általában rakétával vagy golyóval lövik ki, amely aztán széttöri, és gáznemű aeroszolként szórja ki a folyadékot – milliónyi apró csepp, amely elég finom ahhoz, hogy belélegezzük, vagy a bőrre és a szemekre hullik. Képzeld el a szúnyogpermetet, vagy amikor parfümöt permetezsz. A szarin ezután elpárolog egy gázzá, amely keveredik a környező levegővel.

A szarin könnyen keveredik vízzel. Miután a szarint vízbe keverik, az emberek érintkezésbe kerülhetnek szarint tartalmazó víz megérintésével vagy ivásával. A szarinnal szennyezett élelmiszerekből származó szarin hatásának is ki lehetnek téve. Egy személy ruházata szarint bocsáthat ki szaringőzökkel való érintkezéskor, ami átterjedhet más emberekre.

Idegeink úgy beszélnek egymással, hogy neurotranszmittereknek nevezett vegyi anyagokat szabadítanak fel. Az olyan idegi ágensek, mint a szarin, megváltoztatják ezen neurotranszmitterek működését. A testbe jutva a szarin megzavarja az acetilkolinészteráz nevű enzimet, egy neurotranszmittert, amely a szervezet „kapcsolójaként” működik a mirigyeket és az izmokat szabályozó idegek számára. A "kikapcsoló kapcsoló" nélkül a mirigyeket és az izmokat folyamatosan brutálisan stimulálják, és azt mondják nekik, hogy olyan dolgokat tegyenek, amelyeket általában, de változó gyakorisággal. Ennek eredményeként a test úgy fog működni, mint egy törött kazetta – folytassa ugyanazokat az utasításokat újra és újra.

A szarinnal való érintkezés után néhány másodpercen belül a simaizom szabályozása is gátolt. A simaizom az a szövet, amely biztosítja az olyan szervek, mint a gyomor, a belek és a hólyag hatékony működését. Ennek eredményeként túlzott könnytermelés lesz, amit ellenőrizhetetlen nyálelválasztás, vizelet, széklet és hányás követ. A látás is homályos, és a légzés nagyon korlátozottá válik a mellkasi szorítás miatt.

Ha egy személy halálos mennyiségű szarinnak volt kitéve, a szervezet súlyos görcsöket tapasztal, majd megbénul. Egyes áldozatok úgy írták le, mint egy zacskó férgeket, amelyek a bőr alatt tekergőztek. Nagyon kevés mozgást kap a test összes izmától. Aztán egy-két perc múlva az izmaid lebénulnak, és nem tudod működtetni a légzéshez szükséges izmokat.

A szarin expozíció azonnali jelei és tünetei vegyi támadás során

Az első tünetek közé tartozik a zavartság, az álmosság és a fejfájás; könnyező szemek, fájó szemek, homályos látás, kis pupillák; köhögés, nyáladzás, orrfolyás, szapora légzés, mellkasi szorító érzés; az áldozatok úgy írták le a szaringázt, mint „tűzből készült kést”, amely átszakította a tüdejüket; túlzott izzadás, izomrángások az érintett test helyén; hányinger, hányás, hasi fájdalom, fokozott vizelés, hasmenés; gyengeségre, rendellenes vérnyomásra és szívritmusra.

A halálos dózisoknak való kitettség súlyos görcsrohamok folytatódását, eszméletvesztést, kómát, teljes bénulást és légzési elégtelenséget okozhat.

Hogyan kezeljük a vészhelyzetet a vegyi gáztámadások kezelésére

Egy halálos adag közvetlen belélegzése után akár 60 másodperc is eltelhet, amíg az áldozat meghal. Egy nagyszabású vegyi támadás 10 percen belül halált okozhat. A szarin nem mindig öl, de áldozatai súlyos fájdalmat szenvedhetnek el, amíg a hatása el nem múlik.

A CDC azt javasolja, hogy hagyja el azokat a területeket, ahol szaringáz van jelen, és juttasson friss levegőt. Azt is javasolják, hogy evakuáljanak magasabban, mivel a szaringáz lefelé süllyed. A CDC azt is kijelenti, hogy a szaringáz-támadás áldozatainak:

  • Gyorsan vegye le a ruhákat, ha szükséges, szakítsa meg.
  • A további expozíció elleni védelem érdekében tegye a szennyezett ruházatot egy zacskóba, majd a lehető leghamarabb zárja be egy másik zacskóba.
  • Mossa le az egész testet szappannal és bő vízzel
  • Öblítse ki a szemet 10-15 percig, ha a látás homályos
  • Lenyelés esetén ne hánytasson és ne igyon folyadékot

A nagy dózisú szarin hatásának kitett áldozat testének folyó vízzel történő öblítése segíthet a bőrre tapadt méreganyagok kimosásában. Az oxigénnel történő mentőlégzés csökkentheti a légzési nehézségeket, de ez nem állítja meg a szarin hatását, és nem fordítja vissza az idegkárosodást. A legjobb, ha azonnal orvosi segítséget kér.

A fő kezelés az atropinnak vagy pralidoximnak nevezett kémiai ellenszerrel végzett injekciók. Mindkettő gátolja a szarin idegrendszerre gyakorolt ​​hatását, és képes újraéleszteni a vegyi gáztámadások haldoklóit. Az atropint és a pralidoximot is be kell adni az áldozatnak az első expozíció után 10 percen belül, hogy az ellenszer hatásos legyen.


$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found