emailvision.org

Minden emberi viselkedést befolyásol az a gondolkodási folyamat, amely végül döntést hoz. De ahhoz, hogy helyes döntéseket hozhassunk, kordában kell tartanunk magunkban a mohóságot, hogy ne óvatlanul rangsoroljuk azokat a döntéseket, amelyek katasztrófához vezethetnek – bár néha csábító ez. Az elszántságnak sok pozitív hatása lesz a jellemére. A kitartást még az élet sikerességében is fontos tényezőnek tekintik a cél elérése érdekében.

Mit jelent kitartás?

Egyszerűen fogalmazva, az eltökéltség úgy definiálható, mint az a képesség, hogy egy pillanatra uralkodni tudjon magán, hogy elhagyja a hamis vágyakat a hosszú távú célok elérése érdekében, amelyek minden bizonnyal nagyobbak. Az eltökéltség nemcsak a motivációval vagy az eltökéltséggel kapcsolatos, hogy valamit elérjünk, hanem a gondolkodásmód és a napi szokások ellenőrzését is. És ahhoz, hogy uralkodni tudjon önmagán, minden cselekedetét és viselkedését tudatosan kell végrehajtania, beleértve a logikus gondolkodás és az érzelmek szabályozásának képességét, valamint a kísértésnek való ellenállás képességét.

Sokan úgy vélik, hogy a kitartás fontos tényező az életmódváltásban. Jó önkontrollal elfogadhatjuk az egészséges táplálkozást és a következetes testmozgást, elkerülhetjük az egészségtelen opiátokat, például a cigarettát és az alkoholt, vagy abbahagyhatjuk a halogatást.

Miért fontos a bátorság?

A cél elérésének elmulasztását sok minden befolyásolhatja – nem csak az önuralom vagy az elszántság hiánya. A szakértők azonban úgy vélik, hogy a kitartás elengedhetetlen e cél eléréséhez.

Egy 1960-ban végzett tanulmány a gyermekkori önkontrollt tesztelte. Minden gyerek kapott egy mályvacukrot. Ha 15 percet akarnak várni, két mályvacukrot kapnak. A kutatók egészen felnőtt korukig végeztek nyomon követési megfigyeléseket, és azt találták, hogy azoknak a gyerekeknek a csoportja, akik úgy döntöttek, hogy megvárnak két mályvacukrot, jobb tanulmányi sikerrel, jobb fizikai és szociális egészséggel rendelkeztek. Ebből a kutató arra a következtetésre jut, hogy az önuralom gyermekkora óta beleivódott ereje felnőttkorukban védelmet jelenthet a meggondolatlan életmóddal szemben. Ezt a kutatást „mályvacukor-kísérletnek” nevezik.

Ennek a tanulmánynak az eredményei összhangban vannak a legújabb tanulmányokkal, amelyek azt mutatják, hogy azok az egyének, akiknek megvan az elszántsága az élvezet késleltetésére, kisebb valószínűséggel lesznek impulzívak. Más kutatók azt is megállapították, hogy felnőttkori önkontroll szükséges a társas kapcsolatok fenntartásához, a mentális és fizikai egészség megőrzéséhez, valamint az alkohol- és drogfogyasztás megelőzéséhez.

A bátorságnak is van lejárati ideje

Sok pszichológus is úgy véli, hogy az önuralom erejének határai vannak, így az ember elszántsága kimerülhet. Valójában, ha visszafogod vagy türelmes vagy ahhoz, hogy elérj valamit, amit szeretnél, vagy akár amire szükséged van, az is hatással van a mentális állapotodra. A kitartás az izomhoz hasonlítható. Ha túl sokáig nem használja, az kimeríti az erejét, de a túl sok használat az izmok gyors elhasználódását és hatástalanságát okozhatja.

Egy 1998-as tanulmányban a kutatók a kutatási alanyokat egy süteményillatú helyiségben helyezték el. A résztvevőket két csoportra osztották: az egyik csak egy sütimintát kapott, míg a másik több mintát kapott egy edényben. Ezután egy rejtvény megfejtésére bízzák őket. A vizsgálat végén az a csoport, amelyik egyetlen sütimintát kapott, gyorsabban adta fel, mint az a csoport, amelyik több sütit kapott. Ez azt mutatja, hogy az önkontroll bizonyos körülmények között drámaian csökkenhet.

E vizsgálatok eredményeit azonban befolyásolhatja az egyes kutatási alanyok fizikai állapota. Előfordulhat, hogy nem tudnak a munkára koncentrálni az éhség miatt, vagy a nassolási vágy miatt. Az agy a test legösszetettebb szerve, és sok energiára van szüksége ahhoz, hogy optimálisan működjön. Ezért az az agy, amelynek nincs üzemanyaga, feláldozhatja az önkontroll folyamatait. Más pszichológiai szempontok is szerepet játszhatnak az eltökéltséged hanyatlásában, például a hangulatod, valamint a személy elvei és attitűdjei az ingerekhez.

Van mód a bátorság erősítésére?

Íme néhány dolog, amit megtehetsz, hogy elkerüld elhatározásod drasztikus csökkenését:

• Ismerje meg saját állapotát – amikor kezdi elveszíteni az önkontroll képességét, tegyen néhány kivételt időnként anélkül, hogy elveszítené a teljes kontrollt. Például, ha fogyókúrázol, hetente szánj egy "csalás" napot arra, hogy az általad kívánt "egészségtelen" ételeket egyél, majd térj vissza a szokásos fogyókúrás rutinhoz.
• Elterelni a figyelmet – amikor olyan késztetéssel nézel szembe, hogy valami olyasmit tegyél, ami késleltetheti a célodat, próbáld meg mással elterelni a gondolataidat. Fontos, hogy elvonja gondolatait egy pillanatnyi késztetéstől, hogy a céljára összpontosítson.
• Alkoss új szokást A célokra összpontosítani próbáló stressz arra késztethet bennünket, hogy visszatérjünk régi szokásainkhoz, amelyek valójában távol tartanak bennünket magától a céltól. Egy új szokás, amely nem ellentétes a céllal, nyugodtabbá teheti a lelkiállapotot, és távol tarthatja az unatkozást.
• Lassan érd el a célodat – Az egyik ok, amiért az ember gyorsan feladja, az az, hogy a célt nagyon nehéznek érzi elérni, és rövid időn belül szeretné elérni. Az egyik módja annak, hogy megakadályozzuk, hogy félúton feladjuk, ha lassan és fokozatosan végezzük a munkát. Ne ragadjon túlságosan azon, hogy hány adagot kell elkészítenie, hanem próbáljon a folyamatra és az elvégzett dolgok előrehaladására összpontosítani.
• Légy önmagad – közhelyként a cél elérésében a legfontosabb, hogy felismerd, mit is szeretnél igazán elérni. Ha arra kényszeríted magad, hogy teljesítsd vagy kövesd a mások által kitűzött célokat, nagyon nagy teher nehezedik rád, mert nem egyezik azzal, amit valójában szeretnél. Ez az, ami miatt az elhatározásod könnyen megingatható az út közepén.