Az emberi agy fejlődésének szakaszai a csecsemőktől az idősekig

Az agy az a motor, amely az emberi test minden funkcióját és tevékenységét hajtja. Ha mozogni vagy csinálni akarsz valamit, akkor azt az agy parancsolja és szabályozza. Az intelligencia, a kreativitás, az érzelmek és a memória szintén néhány olyan dolog közül, amelyet az agy szabályoz. Nos, ismeri az emberi agy fejlődésének szakaszait a csecsemőkortól az idős korig? Gyerünk, megtudja a választ a következő áttekintésből.

Az agy az anyaméhben kezd kialakulni

Az emberi agy a fogantatás utáni negyedik héttől kezd fejlődni, amikor az idegcső végleg bezárul. Az idegcső a fogantatáskor kialakult legérettebb neurális hálózat, amely úgy néz ki, mint egy giliszta, amely az embrió hátán fut végig.

Mire Ön három hetes terhes lesz, a fejlődő embrió kialakította az idegpályákat, amelyek az agy szerkezetének alapját képezik. Az emberi agy ezután a terhességi kor előrehaladtával tovább fejlődik, amit az idegsejtek (neuronok) megjelenése jellemez, amelyek új struktúrákat és funkciókat alkotnak az agyban. Mindegyik neuron összekapcsolódik más neuronokkal, hogy idegrendszert képezzen a dendriteknek és axonoknak nevezett rostok segítségével.

Az alábbiakban részletesen bemutatjuk az emberi agy fejlődését a csecsemőkortól kezdve, amint az megszületett, egészen az idős korig.

Az emberi agy fejlődése a csecsemőkortól az idős korig

Amikor a baba megszületik

A Reader's Digest beszámolója szerint David Perlmutter neurológus (MD.) azt állítja, hogy az agysejtek átlagos növekedése még az anyaméhben körülbelül 250 000 új agysejt percenként.

Amikor egy baba megszületik, körülbelül 100 milliárd neuron képződik, így a baba agymérete elérte a felnőtt agy méretének 60%-át. Születéskor a mielint, egy zsíros anyagot, amely védi az agy axonjait és segíti az impulzusok gyorsabb mozgását, már a gerincvelő közelében lévő agy termeli. Az agynak ez a része felelős az alapvető funkciók szabályozásáért, például a légzésért, az étkezésért és a pulzusszám szabályozásáért.

Gyermekkor

Három éves korba lépve az emberi agy mérete felnőttkorban az ép agy méretének 80%-ára növekszik. Ebben a korban az agy a szinapszisok több mint 200 százalékával rendelkezik. A szinapszis egy kapcsolat egy axon és egy fészeksejt között, amely lehetővé teszi az információáramlást közöttük.

Ahogy a gyermek nő, az agy elkezdi lebontani a lényegtelennek tartott szinapszisokat, így az agy inkább csak a fontos kapcsolatokra koncentrál.

Ötéves korban az agy fejlődése élesebbé válik. Minden élmény, amit a gyermek érez, szinapszist alkot. Ezért a gyermekek agyfejlődése a gyermek környezetéhez igazodik. Ha a gyermeknek negatív tapasztalata van, az agy traumákat és negatív emlékeket hoz létre a kialakuló szinapszisoknak köszönhetően. Másrészt azonban a helyreállítási erőfeszítések is hatékonyabbak, mint idősebb korban.

Belépni egy tinédzserbe

A serdülőkori agy mérete és súlya nem sokban tér el a felnőttekétől, de még nem teljesen fejlett. Ebben az életkorban a csecsemő születésekor termelődő mielinnek összetettebb sorrendje van. A myelin végső lánca a homloklebenyben található, közvetlenül a homlok mögött. A mielin döntéshozatalra, impulzusok szabályozására és empátiára szolgál.

Ez a funkció azonban nem olyan stabil, mint a felnőtteknél. Ezért sok tinédzser gyakran tapasztal zavartságot vagy instabil érzelmeket. A rossz döntések elkerülése érdekében szükség van a szülők szerepére abban, hogy tinédzsereiket a döntések meghozatalában irányítsák.

Felnőni

20 éves korba lépve végleg befejeződik a homloklebeny agyának fejlődése, különösen az ítélőképesség terén. Ezért az előrejelzések szerint a 25. életév a legalkalmasabb életkor a döntések meghozatalára.

Az agy fejlődése azonban ebben a korosztályban lassan hanyatlásnak indul. A test automatikusan kialakítja és eltávolítja az idegsejteket és az agysejteket. Sőt, bár az agysejtek és szinapszisok még mindig képződnek, a folyamat lassabb ideig tart. Ahogy belépsz a 30-as életévedbe, a szinaptikus lebontás egyre nehezebbé válik, így sok felnőtt nehezen tud arra koncentrálni, hogy valami újat tanuljon.

Egyes mentális betegségek, amelyek az agy elülső lebenyének működését gyengítik, mint például a skizofrénia, a depresszió, a szorongásos zavarokig, leginkább fiatal felnőttkorban fordulnak elő. A 18 és 25 év közötti emberek körülbelül 60-80%-ánál van egy vagy több ilyen állapot.

Ideális esetben mostantól kezdve elkezdeni a testmozgást és az egészséges táplálkozási mintákat az agy egészségének megőrzése érdekében egészen idős korig.

Már öreg

50 évesen a memóriád kezd rövidülni, vagy könnyebben elfelejtesz dolgokat. Ennek az az oka, hogy a természetes öregedés megváltoztatja az agy méretét és működését. Az agy csökkent képességét teljes mértékben az agysejtek és a szinapszisok halála okozza. Az agy zsugorodik, és az agyhoz kapcsolódó különféle betegségek kockázata tovább növekszik.

A felnőttek körülbelül 5%-a tapasztalja az Alzheimer-kór korai tüneteit az 50-es éveiben. Ezért ismerned kell a magadban bekövetkező változásokat; hogy ez a természetes öregedés vagy az Alzheimer-kór tünetei miatt következik be. Minden tizedik 65 éves és idősebb idős emberről ismert, hogy Alzheimer-kórban szenved. Ez a kockázat is 5 évente növekszik. Amikor az életkor eléri a 85 évet, az Alzheimer-kór kockázata 50%-kal nő.

Ezért az időseknek rendszeresen gyakorolniuk kell agyi képességeik fejlesztése érdekében, például aerob gyakorlatokkal, valamint egészséges ételeket kell fogyasztaniuk az agy számára, és kerülniük kell a stresszt, mivel ez a legjobb védekezés az agy öregedése ellen.


$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found