emailvision.org

Észrevette már valaha, hogy amikor az elméje fáradt vagy stresszes, akár az irodai munka, akár az otthoni problémák miatt, szeretne hirtelen mély levegőt venni? A kilégzés valójában egy normális reakció vagy reflex, amelyet a test tudatalattija hajt végre, amikor stresszesek vagyunk. Azonban mi váltotta ki?

Vegyél egy mély levegőt, ez a stressz jele

A kilégzés a test egyik módja az érzelmek gyors kioldására és enyhítésére. Karl Halvor Teigen, az Oslói Egyetem pszichológia oktatója a Megelőzésben elmondta, a sóhajt ősidők óta a csalódás, a vereség, a frusztráció, az unalom, a bosszúság és a vágyakozás jeleként értelmezték.

A túl gyakori mély lélegzetvétel szintén erősen összefügg a depresszióval. A normál légzés szerint a túlzott kilégzés azt jelzi, hogy egy személy súlyos stressznek, szív- és érrendszeri betegségnek, idegrendszeri rendellenességeknek és légzési problémáknak van kitéve.

Ugyanezt közvetítették a Leuveni Egyetem kutatásai is. Ez a tanulmány azt állítja, hogy a sóhaj a frusztráció és a bosszúság kifejezési formája stressz vagy fáradtság esetén. Tanulmányozták azoknak a résztvevőknek a légzési mintázatát, akik 20 percig stresszesek voltak, és azt találták, hogy ezek az emberek nagyon lassan vagy akár nagyon gyorsan lélegeztek.

A légzési minták stresszhelyzetben bekövetkező változásai légszomjat és nehéz légzést válthatnak ki. Amikor stresszes helyzettel szembesül, az agy serkenti a stresszhormonok kortizol és adrenalin termelését, hogy fokozza a szívfrekvenciát és a fontos szervek vérellátását. A légzésszáma is drámaian megnő, hogy gyorsan kielégítse az egész test oxigénszükségletét.

Ugyanakkor a stresszhormonok szűkítik a légutak izmait és a tüdő ereit. Ennek eredményeként a légzési mintázata hatástalanná válik, mert hajlamos röviden és gyorsan lélegezni, nem pedig lassan és mélyen, mint általában. Ezek a változások végül légszomjhoz vezetnek.

A légzés egy módja annak, hogy megnyugodjon, amikor stresszes vagy

Amikor az ember stresszesnek érzi magát, a tüdő megmerevedik, így a testben be- és kifelé irányuló gázcsere az optimálisnál kisebb lesz. Nos, amint a The Guardian beszámolt róla, a kilégzés egy reflex az optimális tüdőműködés fenntartásához és az emberi élet fenntartásához.

A Psychology Today szerint az agy természetesen jeleket küld a testben, jelezve a fáradtságot. Ez a „fáradt” jel azután arra készteti a tüdejét, hogy vegyen mély levegőt az oxigénellátás fenntartása érdekében.

Jack Feldman, az UCLA neurobiológia professzora a Prevention-en keresztül elmagyarázza, hogy minden lélegzet normális. Ennek az az oka, hogy az emberi tüdő több száz millió alveolussal van tele, amelyeket Feldman apró léggömböknek nevez, amelyek minden lélegzetvétellel kitágulnak.

Ezek az alveolusok felelősek az oxigén szállításáért a vérbe, majd a szív pumpálja az egész testet. A léggömbök vagy buborékok néha felrobbanhatnak, ha nem lélegzik ki.

Amikor a test ismét kilélegzik, ez a buborék ismét felemelkedik, mint egy felfújt léggömb. Ha stresszes és fáradt állapotban veszünk mély lélegzetet, az segít a tüdőnek kinyitni az összes buborékot, hogy újra kinyíljanak.

A belégzéskor felszabaduló szén-dioxid pótlására új oxigén bejutása lelassíthatja a szívverést és csökkentheti vagy stabilizálja a vérnyomást. Aztán amikor kilélegzünk, a tüdő alveolusai vagy légzsákjai megnyúlnak, és megkönnyebbülést keltenek.

Végül könnyebben lélegezhet, ha stresszes állapotban van, miután mély lélegzetet vett. Ez alacsonyabb stresszszinttel jár együtt.