Citokinvihar, halálos állapot, amely a COVID-19-betegekre leselkedik

Olvassa el a koronavírussal (COVID-19) kapcsolatos összes cikket itt.

A COVID-19 hatása valóban súlyosabb az idősekre, különösen azokra, akik már olyan társbetegségekben szenvednek, mint a cukorbetegség, a szívbetegség és a tüdőbetegség. Ugyanakkor a COVID-19 miatti halálesetekről is érkeztek jelentések 20-as vagy 30-as éveikben járó betegeknél. A tudósok azt gyanítják, hogy a COVID-19 okozta halálozás oka citokinviharral függ össze.

A citokinek az immunrendszer részét képezik. A citokineknek meg kell védeniük a szervezetet a fertőzésektől. Rossz körülmények között azonban a citokinek jelenléte életveszélyes lehet. Mik azok a citokinek, és hogyan kapcsolódnak a COVID-19-hez? Itt van a teljes magyarázat.

A citokin funkciója a citokinvihar előtt a COVID-19 fertőzésben

Forrás: The Conversation

Az immunrendszer sok összetevőből áll. Vannak fehérvérsejtek, antitestek stb. Mindegyik komponens együtt működik a kórokozók (a betegségek magjainak) azonosításában, elpusztításában, és hosszú távú szervezeti védekezés kialakításában.

A működéshez az immunrendszer minden összetevőjének kommunikálnia kell egymással. Itt van szükség a citokinek szerepére. A citokinek speciális hírvivő fehérjék az immunrendszer sejtjei között.

A citokineket aszerint osztályozzák, hogy milyen sejttípus termeli őket, vagy hogyan működnek a szervezetben. Négyféle citokin létezik, nevezetesen:

  • A T-limfociták által termelt limfokinek. Feladata, hogy az immunrendszer válaszát a fertőzött területre irányítsa.
  • Monokinek, monociták termelik. Feladata a neutrofil sejtek irányítása, amelyek elpusztítják a kórokozókat.
  • A kemokineket az immunrendszer sejtjei termelik. Feladata, hogy kiváltsa az immunválasz átvitelét a fertőzés területére.
  • A fehérvérsejtek által termelt interleukinok. Feladata a gyulladásos reakciókban fellépő immunválaszok termelésének, növekedésének és mozgásának szabályozása.

Amikor a SARS-CoV-2 bejut a szervezetbe, a fehérvérsejtek citokinek termelésével reagálnak. A citokin ezután a fertőzött szövethez jut, és a sejt receptorához kötődik, hogy gyulladásos reakciót váltson ki.

A citokinek néha más fehérvérsejtekhez is kötődnek, vagy együttműködnek más citokinekkel a fertőzés során. A cél ugyanaz, mégpedig az immunrendszer szabályozása a kórokozók felszámolásában.

Ha gyulladás lép fel, a fehérvérsejtek a fertőzött vér vagy szövet felé mozognak, hogy megvédjék a betegségektől. A COVID-19 esetében a citokinek a tüdőszövetbe utaznak, hogy megvédjék azt a SARS-CoV-2 támadásától.

A gyulladás valójában hasznos a kórokozók elpusztításában, de ez a reakció lázat és más COVID-19 tüneteket is okozhat. Egy idő után a gyulladás enyhül, és a szervezet immunrendszere képes önállóan felvenni a harcot a vírussal.

A citokinviharok felismerése COVID-19-betegeknél

Sok COVID-19-beteg azért hal meg, mert immunrendszerük nem képes ellenállni a fertőzéseknek. A vírusok gyorsan szaporodnak, és egyszerre több szerv elégtelenségét, végül halált okoznak.

Egyes orvosok és tudósok azonban szokatlan mintákat találtak számos COVID-19-betegnél. Ezek a betegek enyhe tüneteket tapasztalnak, javulni látszanak, de néhány nap elteltével állapotuk drasztikusan romlik, egészen a kritikus állapotig vagy a halálig.

Dr. Pavan Bhatraju, a Seattle-i Harborview Medical Center intenzív osztályos orvosa megemlíti ezt kutatásában. A beteg állapotának romlása általában hét nap után következik be, és gyakrabban fordul elő egészséges és fiatal COVID-19 betegeknél.

Úgy vélik, hogy az ok a citokinek túltermelése. Ez az úgynevezett citokin vihar vagy citokinvihar. A fertőzés elleni küzdelem helyett ez az állapot valóban szervkárosodást okozhat, és végzetes lehet.

A citokinek általában csak rövid ideig működnek, és leállnak, amikor a szervezet immunválasza megérkezik a fertőzés helyére. Citokinvihar körülményei között a citokinek továbbra is jeleket küldenek, így az immunsejtek folyamatosan érkeznek, és ellenőrizetlenül reagálnak.

A tüdő súlyosan begyullad, mivel az immunrendszer keményen igyekszik megölni a vírust. A gyulladás a fertőzés elmúltával is folytatódhat. A gyulladás során az immunrendszer olyan molekulákat is felszabadít, amelyek mérgezőek a vírusokra és a tüdőszövetre.

A tüdőszövet is megsérült. A jó állapotú beteg állapota végül romlott. Dr. Bhatraju elmondta, hogy azok a betegek, akiknek kezdetben csak kevés oxigénre volt szükségük, egyik napról a másikra légzési elégtelenséget tapasztalhatnak.

A citokinviharok hatása drasztikus és gyors. Megfelelő kezelés nélkül a beteg tüdőfunkciója csökkenhet, ami megnehezíti a beteg légzését. Másrészt a fertőzés tovább súlyosbodik, és szervi elégtelenséghez vezet.

Citokinvihar leküzdése COVID-19-betegeknél

Többféle gyógyszer létezik, amelyek enyhíthetik a citokinvihart a COVID-19 betegekben, ezek közül az egyik interleukin-6 néven ismert. inhibitorok (IL-6 inhibitorok ). Ez a gyógyszer a gyulladásos reakciót kiváltó citokinek működésének blokkolásával fejti ki hatását.

Bár további tanulmányozásra szorul, Franciaországból és Kínából származó jelentések azt mutatják, hogy az IL-6 inhibitorok elég ahhoz, hogy potenciálisan csillapítson egy citokinvihart.

Egy esetben a szinte lélegeztetőgépen lévő beteg néhány órával a gyógyszer bevétele után ismét lélegezni tudott.

Egy másik beteg, aki ezt a gyógyszert kapta, csak rövid ideig volt lélegeztetőgépen, amikor is több hétig kellett volna lélegeztetőgépen lennie. Jelenleg a tudósok feladata annak biztosítása, hogy az IL-6 inhibitorok hatásos a citokinviharok ellen.

Legyen óvatos, a COVID-19 a tünetek megjelenése előtt terjedhet

Mindeközben a közösség aktív szerepet játszhat azáltal, hogy erőfeszítéseket tesz a COVID-19 megelőzésére. Védje magát kézmosással és erős immunrendszerrel.

Kerülje a másokkal való interakciót is, hogy csökkentse a COVID-19 terjedésének kockázatát, amely egyes embereknél citokinvihart okozhat.


$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found