Arzén a rizsben: nem mérgező, de növeli a rák kockázatát

Gondoltál már arra, hogy a mindennap elfogyasztott étel mérgező összetevőket tartalmazhat? Az arzén egy méreg, amely természetesen megtalálható az állati és növényi élelmiszerekben.

Bár mérgező, kiderül, hogy az élelmiszerekben lévő arzén nem feltétlenül káros az egészségre. Miert van az? Akkor van-e mód az arzén szintjének csökkentésére az élelmiszerekben? Nézze meg a választ a következő áttekintésben.

Mi az arzén?

Az arzén egy természetben előforduló elem, amely megtalálható a kőzetekben, talajban, vízben, levegőben, növényekben és állatokban. Ezt az anyagot a gazdálkodók általában peszticidként, műtrágyaként és bizonyos fafajták konzerválószereként használják.

Az embereket kis mennyiségű arzén érheti a levegőből, az ivóvízből és az élelmiszerekből. A nagyobb arzénexpozíció általában ipari vagy mezőgazdasági környezetből származik.

Bár méregként ismert, az arzén nem mindig ugyanolyan hatással van az emberre. Ez az anyag két típusra oszlik, a következő különbségekkel.

1. Szervetlen vegyületek

Az arzén a széntől eltérő elemekkel kombinálódik, és szervetlen vegyületeket képez. Mérgezőbb, és gyakran társul rákkal. Ezek a vegyületek ipari környezetben, építőipari termékekben és szennyezett vízben találhatók.

2. Szerves vegyületek

Az arzén a szénhez kötődik, és szerves vegyületeket képez. Ezek a vegyületek nem különösebben mérgezőek, és nem kapcsolódnak rákhoz. Szerves arzént találhatunk olyan élelmiszerekben, mint a rizs, a hal és a kagyló.

Hogyan kerül az arzén az élelmiszerekbe?

Az arzén megtalálható a teljes kiőrlésű termékekben, zöldségekben és gyümölcsökben, tenger gyümölcseiben és különösen a rizsben. Az arzén ugyanis a földkéregben természetesen előforduló vaselem, amely a vízben, a levegőben és a talajban is megtalálható.

Ezeket az elemeket a növények növekedésük során felvehetik, függetlenül attól, hogy hagyományos vagy biogazdaságban termesztik őket. Az arzén nem olyan méreg, amelyet szándékosan adnak az élelmiszerforrásokhoz, és nem lehet teljesen eltávolítani.

A rizs szervetlen arzénben gazdag táplálékforrás, amely az arzén legmérgezőbb fajtája. A rizs körülbelül 10-20-szor nagyobb adag arzént tartalmaz, mint a többi búza és gabonanövény.

Ezek a magvak könnyebben felszívják az arzént, mint más mezőgazdasági termékek, mivel vizes talajviszonyok között termesztik őket. Sok területen a mezőgazdasági öntözővíz erősen arzénnal szennyezett.

Ezáltal a talaj arzéntartalma koncentráltabb lesz, így az könnyebben felszívódik a rizsszemekbe. Az arzénnel szennyezett víz használata a rizs mosásához és főzéséhez növelheti annak szintjét a rizsben.

Milyen hatással van az arzén a szervezetre?

Az arzén szervetlen formában rákkeltő (növeli a rák kockázatát). A nagy dózisú arzénnek való krónikus expozíció a hólyag-, tüdő- és bőrrák, valamint a 2-es típusú cukorbetegség és a szívbetegség fokozott kockázatával jár.

Az arzén mérgező hatásai általában akkor jelentkeznek, amikor a szervezet ki van téve ennek a méregnek nagy dózisokban . Az arzénexpozíció rövid és hosszú távon a következő egészségügyi problémákat okozhatja.

  • Az arzén lenyelése hányingert, hányást, hasmenést, izomgyengeséget, kiütést, görcsöket és egyéb tüneteket okozhat.
  • Az arzén belélegzése torokfájást és tüdőirritációt okozhat.
  • Az alacsony dózisú hosszú távú expozíció bőrelváltozásokat, máj- és vesekárosodást, valamint csökkent vörös- és fehérvérsejtszámot okozhat.

Ezenkívül az arzén mérgező az idegekre, és befolyásolhatja az agyműködést. Gyermekeknél és serdülőknél az arzénexpozíció a koncentráció, a tanulás és a memória romlásával jár; Csökkenti az intelligenciát és a szociális kompetenciát is.

A szerves arzén esetében azonban más a helyzet. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) a szerves arzént „lehetségesen rákkeltőnek” minősíti, de nem feltétlenül okoz rákot emberben .

Korlátozza az arzén szintjét az ételekben és italokban

Számos amerikai kormányhivatal korlátokat szabott az élelmiszerekben, az ivóvízben és a környezetben található arzénszintre vonatkozóan. Ez azért van így, hogy az arzén ne okozzon egészségre ártalmas toxikus hatásokat.

Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) az ivóvízben található arzén maximális határértékét literenként 10 mikrogrammban vagy 10 ppb-ben határozza meg. milliárd rész /milliárd rész). Ez a korlátozás a palackozott vízre is vonatkozik.

Eközben a legtöbb ételtípusra nincs meghatározva maximális korlát. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) azonban maximális határértéket javasolt azokra az élelmiszerekre, amelyek potenciálisan sok arzént tartalmazhatnak.

Például az FDA a szervetlen arzén maximális határértékét 100 ppb-ben javasolja a rizsgabonában. Azt is javasolták, hogy az almalében a szervetlen arzén maximális mennyisége 10 ppb legyen.

Hogyan lehet csökkenteni az arzénszintet a rizsben

Az FDA arra ösztönzi az embereket, hogy egy kiegyensúlyozott étrendet egyenek, amely számos egyéb gabonát is tartalmaz. A búza és a zab például köztudottan alacsonyabb arzénszintet tartalmaz, mint a rizs.

Vizsgálja meg a kalibrációt, a rizs főzési módja is meghatározza a rizs arzénszintjét. Andy Meharg, a belfasti Queen's Egyetem biológiai tudományok professzora három rizsfőzési módot tesztelt, hogy lássa, milyen hatással vannak a rizs arzénszintjére.

Először is, Meharg hagyományos rizsfőzési módszert használ, 2:1 arányú víz és rizs arányban. Úgy találta, hogy ez a módszer hagyja a legtöbb arzénméreg nyomot a rizsben.

A második módszer a rizs mosását és öblítését jelenti, majd a víz megfelelő leeresztését, hogy megszáradjon. A Meharg ezután 5:1 arányú vizet és rizst használ a rizs főzéséhez. Ez a módszer csaknem felére csökkenti az arzénszintet.

Az utolsó módszert tartják a legbiztonságosabbnak, mert akár 80 százalékkal is csökkentheti a rizs arzénszintjét. A trükk az, hogy a rizst egy éjszakára be kell áztatni, majd másnap megmosni. A rizs főzéséhez használjon 5:1 arányú vizet a rizshez.


$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found