emailvision.org

A szédülés egy olyan állapot, amelyben a szenvedő személy forgó érzést érez, amelyet gyakran szédülésnek neveznek a fejében. Ez egy gyakori tünet, amelyet a felnőttek tapasztalnak. E tünetek okai a tapasztalt szédülés típusától függően változhatnak.

Különféle egészségügyi problémák, amelyek szédülést okozhatnak

Általában a vertigo két típusra oszlik, nevezetesen perifériásra és központira. A perifériás szédülést a belső fül azon részének problémája okozza, amely szabályozza az egyensúlyt, más néven a vesztibuláris labirintus. Eközben a központi szédülés egy agyi probléma miatt fordul elő, amely általában az agytörzsben vagy az agy hátsó részében (kisagy) fordul elő.

Ezekben a testrészekben különböző rendellenességek vagy betegségek a fő oka a vertigo fejfájásnak. Ha ezt a betegséget nem kezelik, a szédülés gyakran kiújul, ami természetesen akadályozhatja tevékenységét. Ezért fontos, hogy tudja, mi okozza a szédülést, beleértve a különböző tényezőket, amelyek ennek a tünetnek a kiújulását okozzák.

A különböző okok eltérő szédülés-kezelést igényelnek. Íme néhány egészségügyi probléma vagy a fül és az agy betegségei, amelyek a szédülés okai lehetnek:

1. BPPV

Jóindulatú paroxizmális helyzeti vertigo (BPPV) a szédülés leggyakoribb oka, amely hirtelen forogást vagy szédülést okoz. A megjelenő szédülés lehet enyhe, de lehet nagyon erős vagy intenzív is, és gyakran hányingerrel, hányással és egyensúlyvesztéssel jár.

A BPPV általában akkor fordul elő, amikor hirtelen megváltozik a fej helyzete. Ez az állapot akkor fordulhat elő, amikor fel-le mozgatja a fejét, lefekszik, vagy amikor megfordul, vagy felül alvó helyzetből.

Ennek az állapotnak az oka ismeretlen. A Mayo Clinic szerint azonban ez az állapot gyakran társul enyhe vagy súlyos ütésekkel vagy fejsérülésekkel, vagy olyan rendellenességekkel, amelyek károsítják a belső fület, például a fülműtét során fellépő károsodással.

2. Menière-kór

A szédülés másik oka a Ménière-kór, egy belsőfül-rendellenesség, amely befolyásolja az egyensúlyt és a hallást. A szédülésen kívül ezt az állapotot általában fülzúgás vagy fülzúgás, átmeneti halláscsökkenés vagy érzékszervi süketség, valamint a fül teltség- és nyomásérzése jellemzi.

A fül belsejében egy folyadékkal teli cső található, amely az idegekkel és a koponyával együtt segíti a hallást és fenntartja a test egyensúlyát. Amikor a cső felesleges folyadékot termel, ez a folyadék megzavarhatja az agy által kapott jeleket, így szédülés léphet fel.

Ennek az állapotnak az oka ismeretlen. Azonban több tényező is szerepet játszhat abban, hogy felesleges folyadékot okozzon a fülben, például folyadékelvezetési problémák, kóros immunválaszok, vírusfertőzések, genetikai rendellenességek vagy e tényezők kombinációja.

3. Labirintus

A labirinthitis a belső fül labirintusnak nevezett részének gyulladása. A labirintus folyadékkal teli csatornákból áll, amelyek az idegekkel együtt segítik az egyensúly és a hallás szabályozását. Ha valamelyik ideg vagy a labirintus begyullad, szédülés és halláskárosodás léphet fel.

A labirintitist általában vírus vagy baktérium okozza. Számos vírusról ismert, hogy labirintitiszt okoz, nevezetesen influenza, herpesz, kanyaró, rubeola, gyermekbénulás, hepatitis vagy varicella. Ritka esetekben azonban agyhártyagyulladás vagy fejsérülés labirinthitist is okozhat.

4. Vestibularis migrén

A migrén és a szédülés különbözik. Ha azonban kórtörténetében migrén szerepel, a vestibularis migrén lehet a vertigo oka.

A rendszeres migréntől eltérően a vestibularis migrén nem mindig okoz fájdalmat a fejben. A fő tünet a szédülés, amely jön-múlik, és hirtelen fejmozgások miatt jelentkezhet. Ez az állapot továbbra is a belső fülhöz kapcsolódik, amely szabályozza a hallás és az egyensúlyérzékeket.

A vestibularis migrén oka és folyamata nem ismert bizonyossággal. A betegség ideiglenes gyanúja az agy idegeinek meghibásodása, amely az agyban és az agy körüli erek tágulását okozza, beleértve a belső fül vestibularis artériáját is.

5. Vertebrobasilaris TIA

Vertebrobasilaris elégtelenségként is ismert, ez a betegség az agy hátsó részén található vertebrobasilaris artériát érinti. Ezek az artériák vérrel, oxigénnel és tápanyagokkal látják el a legfontosabb agyi struktúrákat, beleértve az agytörzset, a nyakszirti lebenyet és a kisagyot.

Vertebrobasilaris elégtelenség esetén az artériák atherosclerosisnak nevezett állapotot alakítanak ki, amely gátolja az agy véráramlását. Ezt a koleszterin és a kalcium vérerekben történő felhalmozódása miatti plakkképződés okozza.

Ennek a betegségnek olyan tünetei vannak, mint a szélütés, és a szédülés hirtelen visszaesésének oka lehet. Azok az emberek, akik hajlamosak a vertebrobasilaris elégtelenségre, általában idősek, vagy akiknél magas a magas vérnyomás és a hiperlipidémia (magas vérzsírszint) kockázata.

6. Autoimmun belső fülbetegség (AIED)

Az immunrendszer azon dolgozik, hogy felszámolja a kórokozókat és baktériumokat, amelyek nem jók a szervezet számára. Betegségben autoimmun belső fül betegség (AIED), az immunrendszer tévedésből baktériumként támadja meg a belső fül sejtjeit.

Ilyen körülmények között autoimmun reakció is megjelenik. A szédülésen kívül a fellépő reakciók közé tartozik a fülzúgás (tinnitus), az egyensúlyi problémák vagy a fülek teltségérzete.

7. Stroke

Az agyvel kapcsolatos problémák, például a szélütés, szintén a szédülés okai lehetnek. A stroke olyan állapot, amikor az agy egy részének a vérellátása megszakad vagy csökken. Ez az állapot azt okozza, hogy az agyszövet nem jut elegendő oxigénhez és tápanyaghoz, így az agysejtek perceken belül elpusztulnak, és bizonyos tünetek, köztük szédülés és szédülés jelentkezhetnek.

8. Sclerosis multiplex

A sclerosis multiplex egy autoimmun betegség, amely a központi idegrendszert, nevezetesen az agyat és a gerincvelőt támadja meg. Ez az állapot akkor fordul elő, amikor az immunrendszer tévedésből megtámadja az idegrostokat borító védőburkot (mielint), ami megzavarja az agy és a test többi része közötti kommunikációs problémákat.

Ez az állapot különféle problémákat okozhat a testmozgások során, például remegést. Ez az állapot azonban szédülést és szédülést is okozhat a szenvedőkben.

9. Agydaganat

Az agydaganatok is okozhatják a szédülést. Ez az állapot akkor fordul elő, amikor egy daganat nő és fejlődik a kisagyban, amely az agy mozgást irányító része. Ezt az állapotot általában egyensúlyi problémák, pörgő érzés vagy egyéb daganatos tünetek jellemzik.

10. Akusztikus neuroma

Az akusztikus neuroma, más néven vestibularis schwannoma, egy jóindulatú (nem rákos) daganat, amely a vesztibuláris idegen nő, azon az idegen, amely a belső fülből az agyba vezet. A jóindulatú daganatok ezen a területen befolyásolhatják az egyensúlyt és a hallást, ami halláskárosodást, fülzúgást és szédülést okozhat.

A fenti betegségek és egészségügyi problémák mellett bizonyos gyógyszerek szedése szédülést is okozhat. Ezek egy része az antibiotikumok, aminoglikozidok, ciszplatin, vízhajtók vagy szalicilátok, amelyek befolyásolják a belső fül szerkezetét. Ezután görcsoldó szerek, az aszpirin és az alkohol is lehet az ok.

Ezért, ha szédülést tapasztal ezen gyógyszerek miatt, ezek szedése a vertigo kiújulását vagy a jövőben kiújulását okozhatja. Másrészt az adag elkerülése vagy módosítása lehet az egyik módja ennek az állapotnak a kezelésében.

Különféle kockázati tényezők, amelyek szédülést okozhatnak

A fenti okok mellett számos tényező is növelheti a szédülés kockázatát. Íme néhány tényező ezek közül:

• Öreg kor. A vertigo gyakoribb az időseknél, különösen az 50 év felettieknél.
• Olyan balesetet szenvedjen, amely fejsérülést okozhat.
• A családban előfordult vertigo vagy az azt okozó betegség.
• Alkohol fogyasztása.
• Bizonyos gyógyszerek, például anticovulzív szerek, aszpirin, antibiotikumok, vízhajtók és mások szedése.
• Anamnézisében magas vérnyomás vagy magas vérnyomás szerepel.
• Füst.

A fenti kockázati tényezők fennállása nem jelenti azt, hogy biztosan szédülést tapasztal. A fenti tényezők némelyikének elkerülése azonban csökkentheti a szédülés és a jövőbeni megismétlődés kockázatát. Másrészt kipróbálhat különféle mozdulatokat is, hogy megakadályozza a szédülés kiújulását, például az Epley-manővert és így tovább.