emailvision.org

Indonézia azon országok közé tartozik, ahol magas a vérszegénységben szenvedők száma. Sajnos néhány ember néha tanácstalannak érzi magát, hogy melyik orvoshoz menjen. Valójában, ha felkeresi a megfelelő orvost, és elvégzi a diagnózis felállítását célzó vizsgálatot, az segít enyhíteni a vérszegénység tüneteit, és megfelelőbb kezelést kap.

Milyen orvoshoz kell fordulni vérszegénység esetén?

Sokan nem értik, hová menjenek kezelésre, ha vérszegénységben szenvednek. Vannak, akik úgy döntenek, hogy közvetlenül szakemberhez fordulnak a probléma megoldása érdekében.

Az enyhe vérszegénység kezdeti tünetei esetén elegendő felkeresni egy háziorvost, hogy konzultáljon az Ön által tapasztalt panaszokkal. Innentől kezdve az orvos megvizsgálja az Ön kórtörténetét, fizikális vizsgálatát és vérvizsgálatát, hogy diagnosztizálja a vérszegénységet.

Ha a vérszegénység miatti kezelést követően tünetei nem javulnak, háziorvosa hematológushoz utalhatja Önt. A hematológus a vérkomponensekkel és azok problémáival kapcsolatos tudományágat tárja fel.

A cél az, hogy pontosabb diagnózist találjanak a vérszegénységre vagy más olyan állapotra, amely a tünetek fennmaradását vagy akár súlyosbodását okozza.

Milyen vizsgálatokat végeznek a vérszegénység diagnosztizálására?

A vérszegénység több típusra oszlik, különböző okokkal. Ez az állapot egy másik, súlyosabb betegség tünete is lehet. Ezért az orvosoknak nagyon óvatosnak és óvatosnak kell lenniük a vérszegénység diagnózisa során.

Aktív szerepet játszhat, ha részletesen elmagyarázza tüneteit, családi kórtörténetét, étrendjét és a szedett gyógyszereket. Ez az információgyűjtés segíthet orvosának meghatározni a vérszegénység típusát.

Számos fő és kiegészítő vizsgálat létezik a vérszegénység diagnózisának meghatározására, nevezetesen:

1. Teljes vérkép vizsgálat

Az első vizsgálat a vérszegénység diagnosztizálására egy teljes vérkép vizsgálat. Teljes vérkép vizsgálat ill teljes vérkép (CBC) Ezt a vizsgálatot a vörösvértestekben lévő hemoglobin számának, méretének, térfogatának és mennyiségének meghatározására végzik. A vérszegénység diagnosztizálásához kezelőorvosa ellenőrizheti a vörösvértestek szintjét a vérében (hematokrit) és a hemoglobinszintet.

A Mayo Clinictől idézve, a normál hematokrit értékek felnőtteknél 40-52% között változnak a férfiaknál és 35-47% között a nőknél. Eközben a hemoglobin normál értéke felnőtteknél 14-18 gramm/dl férfiaknál és 12-16 gramm/dl nőknél.

A vérszegénység diagnózisát általában a következő teljes vérképvizsgálatok eredményei jelzik:

• Alacsony hemoglobin
• Alacsony hematokrit
• A vörösvérsejt index, beleértve az átlagos élő sejt térfogatot, az átlagos élő sejt hemoglobint és az átlagos élő sejt hemoglobin koncentrációt. Ezek az adatok hasznosak a vörösvértestek méretének, valamint a vörösvértestek hemoglobinjának akkori mennyiségének és koncentrációjának ismeretében az ember vérében.

2. Vérkenet és differenciál

Ha a teljes vérvizsgálati eredmények vérszegénységet mutatnak, az orvos további vizsgálatokat végez vérkenettel vagy differenciálművel, amely részletesebben számolja meg a vörösvértesteket. E tesztek eredményei további információkkal szolgálhatnak a vérszegénység diagnosztizálásához, mint például a vörösvértestek alakja és a kóros sejtek jelenléte, ami segíthet a vérszegénység diagnosztizálásában és megkülönböztetésében.

3. Számolja meg a retikulocitákat

Ez a teszt hasznos a fiatal vagy éretlen vörösvértestek számának meghatározására a vérben. Segít meghatározni a konkrét vérszegénység-diagnózist is az Ön típusa alapján.

4. Egyéb vérszegénységi vizsgálatok

Ha az orvos már ismeri a vérszegénység okát, felkérhetik Önt, hogy végezzen további vizsgálatokat az ok meghatározásához.

Például aplasztikus anémia esetén. Vérvizsgálatra és csontvelő-biopsziára kérhetik Önt. Ennek oka az, hogy aplasztikus anémia fordulhat elő, mivel az immunrendszer tévesen fenyegetésként ismeri fel a csontvelőt.

Az aplasztikus vérszegénységben szenvedőknek alacsonyabb a vérsejtek száma a csontvelőben.

Miután ismeri a vérszegénység típusát és az okát, megbeszélheti kezelőorvosával a megfelelő vérszegénység-kezelést. A vérszegénység kezelésének célja a tünetek kezelése, a vérszegénység visszaesésének megelőzése és a kezeletlen vérszegénységből eredő szövődmények kockázatának csökkentése.