emailvision.org

Az emberekben a legtöbb fertőző betegség állati eredetű. A világon 10 fertőző betegségből legalább 6 zoonózis, azaz állatról emberre terjedő betegség. Ma a világon legalább 200 fajta zoonózis létezik.

Évről évre tovább növekszik az állatok által továbbított új betegségek száma is. A COVID-19 világjárványt okozó koronavírus egyike a sok vírusnak, amelyekről úgy gondolják, hogy vadon élő állatokból, például kígyókból és denevérekből származnak. A koronavíruson kívül milyen egyéb típusú zoonózisos vírusfertőzésekre kell vigyázni?

A zoonózisok meghatározása

A zoonózisok olyan fertőző betegségek, amelyek állatokról emberre terjednek. A fertőzést betegségeket okozó mikroorganizmusok (kórokozók), például baktériumok, vírusok vagy paraziták okozhatják.

Az állati eredetű kórokozók egy sor genetikai mutáción keresztül mozoghatnak és fejlődhetnek az emberi szervezetben. Ez lehetővé teszi ezeknek a szervezeteknek, hogy megfertőzzék és fertőző betegségeket okozzanak az emberek között.

Az emberi tevékenységek által befolyásolt környezeti változások, mint például az ipari ültetvények, fakitermelés, vadászat és állattenyésztés, közelebb hozzák a vadon élő állatok és az ember közötti interakciókat.

Ez növelheti a betegségeket okozó szervezetek állatokról emberre terjedésének lehetőségét.

Egyes zoonózisos betegségek csak állatokról emberre terjednek. A HIV/AIDS-t okozó vírus azonban, amely eredetileg csimpánzokon keresztül terjedt, mára olyan vírussá alakult át, amely közvetítő állatok nélkül, közvetlenül terjedhet az emberek között.

Zoonózisos átvitel

A WHO szerint a feltörekvő zoonózisos betegségek többsége állatokkal való közvetlen érintkezés, valamint kórokozókat tartalmazó hús, tojás, tej és gyümölcsök fogyasztásával terjed.

Az állat- és húspiacok a vadvilágból származó zoonózisos betegségek fő belépési pontjai. Emellett a sűrű és nyomornegyedekben lévő települések is fennáll annak a veszélye, hogy patkányok és rovarok által okozott fertőző betegségek terjedésének helyévé válnak.

A zoonózis állatokról emberre történő átvitelének módjai, amelyekkel tisztában kell lennie:

1. Állati harapások, amelyek sebeket okoznak a bőrön.
2. Rovarcsípések, például szúnyogok és bolhák.
3. Fertőzött állati hús fogyasztása.
4. Lélegezz be cseppecske (nyálkapermetezés) kórokozókat tartalmazó.
5. Közvetlen bőr-bőr érintkezés fertőzött állatokkal.
6. Közvetlen vagy közvetett érintkezés betegséget okozó organizmusokat tartalmazó széklettel vagy vizelettel.

Tovább Mikrobiológiai Enciklopédia kifejtette, hogy a zoonózisok közvetlenül átterjedhetnek állatokról emberre, mint például a veszettség.

Egy másik lehetőség az, hogy az átvitel kettőnél több közvetítő állatot is érinthet, például a Lyme-kórt okozó Borrelia baktériummal fertőzött egéren élő kullancs csípéséből.

A zoonózisok típusai

A zoonózisos kórokozókkal való fertőzés nem mindig okoz megbetegedéseket az állatokban. Ez általában állatoknál, például denevéreknél fordul elő, mert erős immunrendszerük van.

A zoonózisok azonban gyakran káros egészségügyi hatásokkal járnak mind az állatok, mind az emberek esetében, például veszettség.

A zoonózisos betegségeknek különféle típusai vannak, és a test különböző szerveit és szöveteit támadhatják meg. A tünetek lehetnek akutak és enyhék, vagy lassan rosszabbodó tünetek.

Az Indonéziában leggyakrabban előforduló zoonózisos betegségek a következők:

1. Szúnyogcsípésből terjedő zoonózisok

A trópusokon élő szúnyogfajok olyan közvetítő rovarok, amelyek dengue-lázat, chikungunya-t és maláriát okozó mikrobákat hordoznak.

Szúnyog Aedes aegypti és Aedes albopictus a dengue-lázat és a chikungunya vírust okozó dengue-vírus köztes gazdája.

A dengue-láz és chikungunya-fertőzött személy napokig magas lázat (39 ℃ feletti) tapasztalhat, drasztikus vérnyomásesést és erős ízületi fájdalmat tapasztalhat.

Míg a parazitát hordozó Anopheles szúnyog csípése Plasmodium a malária fő okozója. Ez a zoonózisos betegség azt okozza, hogy a betegek 6-24 órán át magas lázat tapasztalnak, hidegrázás és izzadás kíséretében.

Ezt a három betegséget intenzív kórházi orvosi ellátással kell kezelni. Súlyos esetekben ez a szúnyogcsípés betegség vérrögképződést és életveszélyes sokkot okozhat.

2. Madárinfluenza

A madárinfluenza eredetileg egy vírusos fertőző betegség volt, amely a baromfit támadta meg a gazdaságokban. Ekkor azonban a vírus mutálódik, és más állatokat, például sertéseket és kutyákat is megfertőzhet.

A vírus genetikai evolúciója végül oda vezetett, hogy a H5N1 és H7N9 madárinfluenza vírusok képesek voltak emberek között is terjedni.

Ennek ellenére a madárinfluenza egyik emberről a másikra terjedése nem olyan gyors, mint az influenza.

Az emberek megfertőzésekor ezek a zoonózisos betegségek influenzát okozhatnak, amely gyorsan előrehaladva súlyos légúti problémákat okozhat. A madárinfluenza halálozási aránya 3 fertőzött emberből 1-nél fordul elő.

3. Koronavírus

A koronavírusnak több fajtája létezik. Az első a SARS-t okozó SARS-CoV vírus, a MERS-t okozó MERS-CoV és a jelenleg endemikus SARS-CoV-2 vagy Covid-19.

A koronavírus fertőzés a légutakat támadja meg, és súlyos tüdőproblémákat okoz. A tünetek közé tartozik a láz, a köhögés és a légszomj.

Úgy gondolják, hogy ez a zoonózisos betegség vadon élő állatok húsának fogyasztásával terjed. A SARS-CoV 1 és 2 denevérektől és kígyóktól származik, míg a MERS-CoV teve- és denevérhússal való érintkezés és fogyasztás útján terjed.

4. Veszettség

A veszettség olyan betegség, amely a legtöbb esetben állatok, például kutyák és denevérek harapásával terjed.

Megharapáskor a veszettséget okozó vírus, nevezetesen a Rhabdovirus fertőzés nem okoz azonnal tüneteket. Azonban amikor a tünetek megjelennek, azok szinte mindig végzetesek.

A veszettségfertőzés megtámadja az idegrendszert, ami agresszívebbé és hiperaktívabbá teszi a betegeket, könnyen felizgatják az olyan rendellenességeket, mint a görcsrohamok, hallucinációk, hiperventiláció és kóma.

Ennek a betegségnek a veszélye azonban megelőzhető korai kezeléssel, ha a veszettség elleni védőoltást a fertőzés után azonnal beadják.

5. Salmonella fertőzés

A szalmonella a hasmenés, más néven szalmonellózis leggyakoribb oka. Ez a zoonózisos betegség leggyakrabban nem higiénikus környezetben fordul elő.

A baktériumokat elkaphatja, ha csirke tojást vagy szennyezett tejből készült ételt eszik. Ezenkívül a fertőzés gyakori módja a fertőzött háziállatokkal való érintkezés.

A szalmonellafertőzés okozta hasmenés tünetei enyhék, és néhány napon belül gyógyulhatnak. Megfelelő kezelés nélkül azonban ez a zoonózisos betegség súlyos kiszáradást okozhat, különösen gyermekeknél, időseknél és gyenge immunrendszerű embereknél.

6. Tinea fertőzés (ótvar)

A tinea fertőzés olyan gombás fertőzés, amely háziállatokon, például cicákon és kutyákon keresztül terjedhet. A fertőzést okozó gombák közé tartozik a Trichophyton, a Microsporum és az Epidermophyton.

Ez a zoonózisos betegség bőrirritációt okoz vörös, hámló kiütés formájában. A gomba a bőr legkülső részét, a hámréteget megfertőzi, és az elhalt keratinsejtekben található.

A kiütések elsősorban a körmökön, a mellkason, a hason, a lábakon és a kezeken jelentkeznek. A tinea fertőzések azonban a fejbőrt is érinthetik, hajhullást okozva.

7. Toxoplazma fertőzés

A toxoplazma fertőzés vagy toxoplazmózis egy zoonózisos betegség, amelyet egy parazita, ún Toxoplasma gondii.

Ez a parazita a macska testében él, és szennyezett széklettel kerül át az emberre. Az emberek általában toxoplazmával fertőződnek meg a macskaalom tisztítása során.

A fertőzések súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak legyengült immunrendszerű embereknél és terhes nőknél. A toxoplazmózist olyan betegségként ismerik, amely vetélést, születési rendellenességeket vagy koraszülést okoz, mivel megfertőzheti a magzatot.

Más állatoktól származó fertőző betegségek

Még mindig sok olyan patogén fertőzés létezik az állatokból, amelyek egészségügyi problémákat okozhatnak az emberekben, többek között:

• Az ebola afrikai denevérektől származik
• A lépfene egy bakteriális fertőzés, amely az állatokról terjed
• Bakteriális fertőzés E. coli
• Hantavírus fertőzés patkánycsípés miatt
• A HIV csimpánzcsípésből származik
• A Lyme-kór egy egérbolha harapásából származik

Hogyan lehet megakadályozni a betegségek állatokról történő átadását

A zoonózisos betegségek különféle átviteli útvonalakon terjedhetnek, kezdve a tápláléktól, cseppecske (nyálfröccsenés), levegőben vagy közvetve rovarcsípésből.

Ezért különféle erőfeszítésekre van szükség az ezekből az állatokból származó betegségek terjedésének megakadályozására. Néhány módszer a következő:

• Az állatokkal való érintkezés után mosson kezet szappannal és folyó vízzel.
• Használjon kesztyűt a ketrecek vagy az állati hulladékok tisztításakor.
• Alkalmazzon szúnyog- és rovarriasztó krémet, hogy elkerülje a szúnyogcsípéseket.
• Mindig viseljen lábbelit, ha állattartó környezetben tartózkodik.
• Kerülje az állattartó farmok körüli folyókból származó víz ivását.
• Kerülje el az olyan városrészekből vagy településekről származó ivóvizet, ahol zoonózisos járványok fordulnak elő.
• Addig főzzük a húst, amíg teljesen megpuhul.
• Kerülje a vadon élő állatokkal való szoros érintkezést.
• Kapjon veszettség elleni védőoltást, beleértve a háziállatokat is.
• Ha utazni szeretne, vegyen be oltást a járványos betegségek ellen.

Jobb lenne, ha a fertőző betegség megelőzése mindennapi szokásai részévé válna. Így minimálisra csökkenthető az önmaga és mások átvitelének kockázata.

Fontos, hogy ismerje a zoonózisos betegségek típusait és azok forrásait. Hasonlóképpen a betegség átvitelének módjával is, hogy megelőzhető és megfelelően kezelhető legyen.

Küzdj együtt a COVID-19 ellen!

Kövesse a körülöttünk lévő COVID-19 harcosok legfrissebb információit és történeteit. Csatlakozz most a közösséghez!