emailvision.org

Biztosan dolgozott a tanára vagy a szülője által megadott matematikai feladatokon. A matematika tanulása közben egyesek unatkozhatnak vagy lustának érezhetik magukat. Valójában a matematika tanulásának számos előnye van, nem csak azért, mert jó a számolás. A matematika tanulásának egyik fontos előnye, hogy támogatja az agyműködést és növeli az intelligenciát.

Az agy melyik része működik matematika tanulás közben?

Az emberi agy négy „kamrából” áll, vagy amit az orvosi szóhasználatban lebenynek neveznek. A négy kamra a homloklebeny, a parietális lebeny, a nyakszirti lebeny és a halántéklebeny. Minden helyiségnek más a helye és más a funkciója.

Ha megtanulja a matematikát, a frontális és a parietális lebeny aktívabban fog működni. Maga a homloklebeny a homlok területén található, és új információk feldolgozására, logikus gondolkodásra, testmozgások szabályozására és beszédre szolgál.

Az agy második része, amely keményen dolgozik, amikor matematikát tanul, a fali lebeny. Feladata a tapintás (érintés) szabályozása, a hely- és irányérzékelés, valamint a számolás.

Igaz, hogy a matematika tanulása növelheti az intelligenciát?

Ryuta Kawashima professzor által végzett kutatás megpróbálta összehasonlítani azoknak a résztvevőknek az agyát, akik játszottak játékok a kutatás résztvevői meglehetősen könnyű matematikai feladatokon dolgoznak (pl. összeadás, kivonás és szorzás).

Kezdetben a szakértők úgy gondolták, hogy a játékot játszó résztvevők agya aktívabb lesz, mint a matematikával foglalkozóknak. Kiderült azonban, hogy az agy azon részeinek száma, amelyek matek közben aktívak, több, mint játék közben játékok.

Ha egyszerű matematikai feladatot végez, az agy prefrontális területe aktívvá válik. Ez a rész a tanulást és a logikus gondolkodást szolgálja. Még akkor is, ha egyszerű szorzási feladatokat végez (például 4×4), kiderül, hogy az agynak az a része is aktív, amelyik beszél.

Ez azért van, mert az agyad tudat alatt felidézi a szorzótábla olvasását. Ez az, ami miatt az agynak az a része is aktívvá válik, amely olvasni képes.

Ezenkívül a matematikai feladatok elvégzése aktiválhatja az agy mindkét oldalát (a bal és a jobb oldalt). Ezért Ryuta Kawashima professzor azt javasolja, hogy végezzen el néhány egyszerű matematikai feladatot, mielőtt valami nehéz feladaton elkezdene dolgozni. Ez lehetővé teszi az információk hatékonyabb feldolgozását, mivel az agyad már aktiválva van.

Még túl nehéz matematikai feladatokat sem kell megoldania

Azt gondolhatja, hogy minél nehezebb a probléma, annál aktívabbak az agy részei. Kiderült azonban, hogy nem így van. Pontosan amikor egy nehéz matematikai feladaton dolgozol, csak az agy bal oldala működik. Az agy bal oldala a nyelv szabályozására szolgáló terület (jobbkezeseknél).

Miért is? Kiderül, hogy amikor nehéz kérdéseken dolgozol, például 54: (0,51-0,9), akkor természetesen nem tudod azonnal a választ. Még sokszor el is fogod olvasni. Ez az, ami miatt keményen dolgozik az agy bal része, amely fontos szerepet játszik a nyelvi működésben.

Ez más, mint amikor könnyű kérdéseken dolgozol, mert agyad bal és jobb oldala kiegyensúlyozottan aktív lesz.

A matematikai feladatok gyakorlása is megelőzheti a szenilis állapotot

Kiderült, hogy a matematika segíthet a demencia megelőzésében és kezelésében, különösen az időseknél. Igen, a matematikai feladatok hangos felolvasása valóban megakadályozhatja a szenilis demencia súlyosbodását.

Idős korban általában csökkenni fog a gondolkodási képesség. Különösen a prefrontális részben, amely akkor aktiválódik, amikor matematikai gyakorlatokat végez.

Két folyamat lesz az agyban ennek feldolgozására, nevezetesen a kérdések és számok olvasásának képessége, a számok kezelése, valamint a kezek mozgatása képletek, számítások és válaszok írásához. Ez az egyszerű dolog valóban javíthatja a gondolkodási készségeket és csökkentheti a szenilis demencia súlyosságát.