emailvision.org

A remegés olyan akaratlan izommozgás, amely a test egy vagy több részén fordul elő. A remegés a leggyakoribb és kontrollálhatatlan testmozgás. A remegés általában érintheti a kezet, a karokat, a fejet, az arcot, a hangot, a törzset és a lábakat. A legtöbb remegés azonban a kezekben fordul elő.

Néhány embernél a remegés neurológiai rendellenesség tünete, vagy bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként jelenik meg. A tremor leggyakoribb formája azonban az egyébként egészséges embereknél is előfordulhat. Bár a remegés nem végzetes, kínos lehet az emberek számára, és megnehezíti számukra a napi feladatok elvégzését.

A remegésnek többféle típusa különböztethető meg tüneteik és okaik alapján. Lássuk az alábbi áttekintést.

A remegés típusai és a különbségek megkülönböztetése

1. Esszenciális tremor

Ez a tremor leggyakoribb típusa. Általában a test egyik oldalán jelentkező tünetekkel kezdődik. De néha ezek a remegések a test más részeit is érintik. A legtöbb ilyen típusú esszenciális remegés a kezet, a fejet, a hangot, a nyelvet és a lábakat érinti.

2. Fiziológiai remegés

Ez a fajta remegés egy enyhe rezgéssel járó remegés neurológiai (agyi) ok nélkül. Ez bárkivel megtörténhet, még veled is, aki egészséges. A fiziológiai rezgések a test minden izomcsoportját érinthetik. Ami még rosszabb, az ilyen típusú remegés súlyosbodhat, ha fáradt, alacsony a vércukorszintje, fémmérgezése van, alkoholt iszik és erős érzelmek vannak.

3. Disztonikus tremor

Ez a típusú remegés a remegés leggyakoribb típusa, amely olyan embereknél fordul elő, akik dystóniát tapasztalnak. A dystonia olyan mozgászavar, amelyben egy személy önkéntelen izom-összehúzódásokat tapasztal, amelyek csavarodó és ismétlődő mozgásokat és/vagy rendellenes és fájdalmas pozíciókat vagy testhelyzeteket okoznak. Ezek a remegések rendszertelenül jelennek meg. Ahhoz, hogy kezelni tudja, teljesen pihenhet. Csökkentheti a remegés súlyosságát, ha megérinti a remegő testrészt.

4. Cerebelláris remegés

Ez az állapot lassú remegés, amely a végtagokban fordul elő. Ez a remegés egy olyan mozdulat végén jelentkezik, amelyet tudatosan tesz és szándékozik tenni, például amikor meg akar nyomni egy gombot vagy megérinteni az orra hegyét. A kisagy sclerosis multiplex, stroke vagy daganatok által okozott károsodása okozza. Általában az agy sérült oldala ugyanaz, mint a láb remegő oldala.

5. Parkinson-kór

Ezt a fajta remegést, amelyet néha "tabletta gördülő" mozgásnak is neveznek, mivel a mozgás úgy néz ki, mintha a hüvelykujj és az ujjak egy pirulát forgatnának. Ezeket a remegést azonban nem mindig a Parkinson-kór okozza. Neurológiai betegségek, fertőzések, méreganyagok és bizonyos gyógyszerek is okozhatják ezt a remegést.

6. Pszichogén remegés

Ezt az állapotot funkcionális tremornak is nevezik, amely mozgási tremorként is megjelenhet. Az ilyen típusú remegés olyan tüneteket tapasztal, amelyeket azok, akik tapasztalják, általában nem veszik észre. Egyes esetekben ez a remegés azért fordul elő, mert csak szuggesztió okozza.

Ennek az az oka, hogy sok pszichogén remegésben szenvedő betegnek van mentális zavara (a definíció szerint fizikai tüneteket okozó pszichológiai rendellenesség) vagy más pszichiátriai betegség.

7. Ortosztatikus tremor

Ezt az állapotot ritmikus izomösszehúzódások jellemzik, amelyek a lábakban és a törzsben jelentkeznek, amint feláll. A személy általában kiegyensúlyozatlanabbnak érzi magát állás közben, mint az ortosztatikus tremor. Ezek a remegés általában eltűnik, miután egy ideig ül.